A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.
A jelentős tüzérségi készletek, az erős gyártókapacitások és az ukrajnai háború keltette kereslet miatt ugrásszerűen nő Dél-Korea fegyverexportja.
A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
Az ukrajnai orosz invázió farvizén ismét felmerült, hogy az EU erősebb védelmi uniót, netalántán közös hadsereget hozzon létre.
Chile, Mexikó és Bolívia az olajtermelők kartelljéhez hasonló szövetséget akar létrehozni az akkugyártás fő alapanyaga, a lítium árának szabályozására.
Néhány ország az ukrajnai háború alatt sem adta fel katonai semlegességét, ám a nyugati világ egyre kevésbé tolerálja a potyautasságot.
A feltörekvő világ szerint a nyugati dominancia gyengülése igazságosabb világrendet hoz majd; a nemzetközi kapcsolatok teoretikusai szerint azonban instabil évtizedek jöhetnek.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz atomfenyegetés hitelességét a történelem eddigi egyetlen nagyhatalmi nukleáris válságának tanulságai alapján is nehéz megítélni, bár vannak párhuzamok 1962 és 2023 között.
A Magyarországon is példaországként emlegetett Dél-Korea a növekedés mellett sok negatív csúcsot is tart, a születések, öngyilkosságok, boldogtalanság, az időskori szegénység és a nemek közti egyenlőtlenség terén is.