Alkotmányos válságot is okozhat az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség beszántása, ami Orbán öröme ellenére számára is tartogat kockázatokat.
Az új elnök amerikai piachoz való hozzáférésen keresztül próbálja érvényesíteni politikai érdekeit a világban. Ez tartós bizonytalanságot okoz az exportfüggő gazdaságoknak, beleértve Magyarországot is.
Egy elmélet szerint Trump, Putyin és Hszi hódítási vágyát a világgazdasági és -politikai blokkosodás motiválja, ami a második világháborúhoz előtti helyzethez hasonlít.
Ott maradhat viszonylag stabil a termékenység a fejlett világban, ahol a társadalmi értékrend alkalmazkodik a megváltozott gazdasági realitásokhoz.
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
Már két éve csökkennek az árak, elvileg mégis öt százalékkal nőtt a gazdaság tavaly, ami nyugati körülmények között elképzelhetetlen lenne egyszerre.
Technológiai vasfüggöny formálódik az Egyesült Államok és Kína között, és ha Trump nem vált irányt, az a magyar gazdaságnak is fájhat.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
A várt befektetési boom forrásai homályosak, a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimizmus pedig a magyar gazdaság kitettségei miatt túlzottnak tűnik.
Bár a nacionalista politikusok gyakran hivatkoznak ezeréves birodalmak kultúrájára és történelmére, ezeknek kevés köze van a nemzet és a modern állam mai felfogásához.