Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. október 30. 04:34 Élet

Ideológiai tárgyakkal és katonai ismeretekkel vonalasítják az orosz oktatást, a propaganda már Putyin újraválasztását készíti elő

Miután Magyarországon kisebb botrányt keltett, hogy az új orosz állami tankönyv a szovjet vonalat követve fasiszta hírbe keveri az 1956-os forradalmat, a moszkvai vezetés némi késéssel igyekezett gesztusokat tenni legfontosabb európai uniós partnere felé. Amikor Szijjártó Péter jelezte az őt korábban kitüntető Lavrovnak, hogy a fasisztának minősítés a magyar kormány számára is elfogadhatatlan, az orosz külügyminiszter megnyugtatta, hogy a tankönyv helyett ebben Putyin szavai az irányadóak, márpedig az orosz elnök Vlagyivosztokban azt mondta, hogy 1956-ban és 1968-ban hiba volt bevonulnia a szovjet hadseregnek Magyarországra, illetve Csehszlovákiába.

A Kreml máshol is visszavett az általuk íratott, szeptemberben minden orosz iskolába bevezetett egységes történelemtankönyv kijelentéseiből. Míg az ’56-tal kapcsolatos kitételek továbbra is változatlan formában szerepelnek a könyvekben, van olyan fejezet, amit az elektronikus verziójában politikai megfontolásokból máris korrigáltak.

Miután kiderült, hogy a kaukázusi nemzetiségek 1943/44-es tömeges deportálásáról nagyon elkenősen fogalmaz a szöveg, Csecsenföldön (a csecseneket a krími tatárokhoz, kalmükökhöz, ingusokhoz, karacsájokhoz és más csoportokhoz hasonlóan százezrével deportálták Sztálin alatt), a helyi hatóságok egyszerűen bevonatták az összes példányt. Ennek eredményeként Moszkvában a tankönyv készítői (a projektet Megyinszkij volt kulturális miniszter felügyelte) néhány napja bejelentették, hogy kész az új verzió, amit már el is juttattak a nemzetiségi autonóm tartományokba.

A sztálinizmust részlegesen rehabilitáló, az enyhülést hozó Hruscsovval és főleg Gorbacsovval pedig nagyon kritikus, Putyin eredményeit és az ukrajnai “speciális katonai műveletet” felmagasztaló 11.-es tankönyv összességében azonban továbbra is a Kreml emlékezetpolitikai érdekeit szolgálja.

Nem egyetlen tankönyvről van csak azonban szó, noha a most egységesülő orosz rendszerben más tankönyv már nincs is, minden iskolában kötelezően ezt használják – és a következő két évben más tárgyakból is jön majd az állami egyentankönyv, akárcsak Magyarországon.

De a tankönyvreform csak része annak a tágabb oktatási átalakításnak, melynek célja Szergej Kravcov miniszter szavaival „az egységes oktatási tér megerősítése és egy szuverén oktatási rendszer kialakítása”. Ez illeszkedik abba a szuverenizmusra hivatkozó ideológiába, ami a putyini Oroszországban is alapvető.

A magyar oktatáspolitikai narratívákra is emlékeztethet, hogy Oroszországban is a tanári státuszok rendezését és az egységes minőségbiztosítás szempontjait hangsúlyozzák, miközben csökkentik az iskolák és a pedagógusok mozgásterét és a tanszabadságot.

Az iskolai ideológiai nevelés az Ukrajna elleni invázió óta lépett magasabb szintre, ez az óvodáktól az egyetemekig egyaránt látványos.

Amióta tart a háború, a hétfők himnusszal és zászlófelvonással indulnak az iskolákban. Ezután kezdődik az új hétindító, a “Fontos beszélgetések”. Ez a 2022 szeptemberében ötödik osztálytól bevezetett kötelező tanóra a “hagyományos értékeknek” van szentelve, a deklarált pedagógiai cél a hazaszeretet és a hagyományos családi értékek erősítése.

Az órákon többek között Oroszország Putyin alatti újjászületéséről és a tágabb geopolitikai helyzetről van szó, a nagy honvédő háborúról és az annektált Krímről vetítenek filmeket, és itt is tanulnak az ukrajnai “különleges katonai műveletről”.

A tantervre minden héten megvannak a központi ajánlások: október 23-án, a különleges erők napján például a különleges erők katonáinak önfeláldozását, bátorságát és kitartását kellett dicsérnie a pedagógusoknak. “A különleges egységek történelmileg a szeretet és az önzetlenség megtestesítői, katonái különleges szakmai, fizikai és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, ők az igazi férfiak megtestesítői” – áll a tanári útmutatókban.

A rákövetkező, utolsó októberi héten a beszélgetéseket a nemzeti összetartozás napjának szentelik. Ezt a kétezres évek elején bevezetett állami ünnepet Putyin egykori főideológusa, Vlagyimir Szurkov találta ki, új őszi pirosbetűs nappal helyettesítve a kivezetett november 7.-éket. Az ünnep propagandacéljáról maga így beszélt: “Ez a nap lényegében az orosz nacionalizmus napja lett. Volt egy ilyen feladat: hogyan beszéljünk a Birodalomról, terjeszkedési vágyunkról, de ugyanakkor ne sértsük meg a világközösség fülét.

Ezek az iskolai kötelező órák is ennek vannak alárendelve, de a militarizmuson alapuló összetartozást az orosz tanulók új iskolai rituálékon is megtapasztalhatják. Sok intézményben álcahálókat kellett készíteniük az Ukranjában harcoló orosz egységeknek, és ott van a Junarmija, a 8 és 18 év közöttiek 2016-ban felállított “ifjúsági hadserege”, a gyerekek hazafias-katonai mozgalma is.

Tavaly tavasszal aztán bejelentettek egy újabb össz-oroszországi ifjúsági szervezetet. Ez a Dvizsenye Pervih, magyarul Elsők Mozgalma, melynek a névleges elnöke maga Vlagyimir Putyin. A szervezetről szóló törvényt az úttörőmozgalom századik évfordulóján terjesztették be a Dumában, nem véletlenül, hiszen egy hasonló funkciójú, csak már az orosz birodalmi nacionalizmusnak alárendelt utódszervezetről van szó – először tartózkodtak a név továbbvitelétől, de azóta már Putyin is javasolta, hogy hivatalosan is nevezzék a résztvevő gyerekeket újra úttörőknek.

A katonai előszocializáció ezekhez az iskolán kívüli szervezetekhez is szervesen hozzátartozik, de a honvédelmi ismeretek 2022 óta rendes iskolai tantárgyként is jelen van Oroszországban. A korábbi életvédelmi órákat jövőre át is keresztelik “a szülőföld biztonsága és védelmére”, de a katonai kiképzés alapjait már most is beletették a tantervbe: eszerint a 10-11. osztályosok többek között a Kalasnyikov használatával és a kézigránát-hajítás alapelveivel ismerkednek, megtanulnak tisztelegni, és átveszik szépen a harci elsősegélynyújtás és a drónozás alapjait is.

A propagandatartalmak megjelenését a tanárok egy része szükségszerűnek érzi: “Egy történelemtankönyvnél fontos, hogy az események orosz változata is bekerüljön a kötelező tantervbe”- hangsúlyozza például a Tanárok Szövetségének elnöke. De hogy mindez mennyire hatja át ténylegesen az iskolákat, nagyrészt a pedagógusokon múlik, és Oroszországban is gyakran előjön, hogy a tantermekben végső soron az fog számítani, amit a tanár csinál.

A Meduza beszámolói szerint sok iskolában a vezetők sem fogadják örömmel a felülről előírt változásokat, és a gyakorlatban a tanárok részben figyelmen kívül is hagyhatják őket, ha nagyon eltökéltek: a “Fontos beszélgetések” órán például a háború helyett beszélhetnek inkább környezeti kérdésekről és irodalomról is.

Független oktatási szervezetek konkrét útmutatókat írnak arról, hogy hogyan kell megírni egy kérelmet az igazgatónak címezve annak érdekében, hogy a gyerek kihagyhassa a propagandaórákat, de Oroszországban viszonylag könnyen lehet az iskolai helyett az otthontanulást is választani – a becslések szerint körülbelül százezer család él ezzel a lehetőséggel.

Az új érettségi azonban így is tartalmaz az Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatos és egyéb, ideológiával átitatott kérdéseket, az egyetemeken pedig szintén alapvető a propaganda beépítése a kötelező órák közé.

Mint arról Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató is beszélt  a G7 Podcastban, a hajdani tudományos kommunizmus analógjaként négy új ideológiai blokkot vezetnek be idén a felsőoktatásba: ezek a történelemről, az orosz “kulturális kódról”, a jövőképről, illetve Oroszország geopolitikai helyéről fognak szólni.

Ezek kidolgozását a Kremlből, az elnöki adminisztrációt vezető Szergej Kirijenko irodájából irányítják, hogy elmagyarázzák a hallgatóknak, merre tart a hatalom szerint a mai Oroszország.

A történelmi blokkot ugyanarra a Megyinszkijre bízták, aki a nálunk 1956 kapcsán elhíresült középiskolai történelemkönyvet is kidolgozta. A kulturális blokkot pedig Mihail Pjotrovszkij, a szentpétervári Ermitázs igazgatója kapta meg, aki nagy reputációjú kulturális vezetőként is az orosz invázió feltétlen híve lett, ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel: „Mindannyian militaristák és imperialisták vagyunk. A háború egy nemzet önigazolása”.

Az elsőszámú kidolgozó azonban az az Andrej Polisin, aki az utóbbi időben Putyin egyik legfontosabb ideológusává vált. Ő idén májusig még a Roszatom egyik vezető menedzsere volt, akkor nyergelt át a RANEPA “kormányzóképző”-ként emlegetett elitegyetem vezetésébe, ahonnan most Oroszország, azon belül is az orosz ifjúság ideológiai felvértezésén dolgozik.

Ez az átfogó “Oroszország DNS-e projekt”, amiben olyan értékeket (kollektivizmus, spiritualitás, egyedi fejlődési út, stb.) akarnak hangsúlyozni, melyek a Kreml ideológusai szerint a hanyatló Nyugatra már nem, az orosz civilizációra azonban nagyon is jellemzőek – biztosítva Oroszország erkölcsi felsőbbrendűségét a dekadens, individualista, örök értékektől elfordult Nyugattal szemben

Úgy tűnik, Moszkvában az orosz társadalom legellenzékibb részének tartott fiatalokat, főleg a diákokat akarják erősebben indoktrinálni, és kinevelni egy új, a rendszer iránt lojális értelmiséget.

Ezt az egyetemi ideológiai fejlesztést nem véletlenül irányítják a Kreml elnöki hivatalának ugyanabból a részlegéből, ahonnan a 2024-es elnökválasztást is előkészítik. Úgy tűnik, az “orosz DNS” projekt a jövő évi elnökválasztási kampányt is megalapozza. A kampány a várakozások szerint ugyanezekre az üzenetekre és konzervativizmus hangsúlyozására fog építeni, Putyint a hagyományos értékek őreként fogják pozicionálni.

Putyin 2000-ben lett Oroszország elnöke, a jövő évi, megfelelő egészségi állapota esetén előre borítékolható győzelme után 2030-ig maradhatna hivatalban. A politikai cél, hogy felülmúlja legutóbbi, 2018-as eredményét, amikor kétharmados részvétel mellett a szavazatok 77 százalékát szerezte meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ideológia oktatás Oroszország vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. június 11. 17:01 Élet, Pénz

Az Adria és a Balaton közötti döntést is átbillentheti a 400 forint felé közelítő euróárfolyam

Ha nem fordul a trend, vagy nem lép közbe a jegybank, akkor a balatoni szállásadók és lángosozók dörzsölhetik a tenyerüket.

Torontáli Zoltán
2024. június 4. 13:04 Adat, Élet

Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak

Az ipar gyengélkedését a szolgáltatószektor ellensúlyozza, vélhetően a kormány örömére.

Torontáli Zoltán
2024. június 3. 15:06 Adat, Élet

Nem a több munkaóra biztosítja a nagyobb gazdasági teljesítményt

Magasabb egy főre jutó GDP-hez jellemzően kevesebb munkaóra társul az unióban, de az összefüggés persze nem ok-okozati, hanem valószínűleg szerkezeti.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.