Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Miután Magyarországon az új orosz történelemkönyv 56-os kitételei miatt kitört a tankönyvbotrány, a héten Vlagyivosztokban Putyin is megszólalt, és hibának nevezte az 1956-os és az 1968-as szovjet bevonulást, sőt, azt állította, hogy „elfogadhatatlan a más nemzetek ellen irányuló politika”. A kijelentését árnyalják a jelenleg Ukrajnában állomásozó orosz tankok és aknamezők, és az, hogy ezzel párhuzamosan zajlik Oroszországban Sztálin politikai rehabilitálása.
Az új, egységes, minden iskolában kötelező orosz történelemtankönyv, melyet Putyin tanácsadója írt, abba a szélesebb narratívába illeszkedik, amely a színes forradalmak között tünteti fel 1956-ot. „Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ezt nem nyugati titkosszolgálatok és a fasiszta Magyarország egykori támogatói, fegyveres testületeinek tagjai hajtották végre” – mondja Sz. Bíró Zoltán. De a történész azt hangsúlyozza, hogy nemcsak azzal van probléma, amit mond, hanem azzal is legalább annyi, amit elhallgat: például, hogy a magyar forradalomnak mindenekelőtt belső okai voltak, a sztálinista szovjet represszió váltotta ki.
A sztálini múlt átírása azonban intenzíven zajlik Oroszországban. Ennek egyik friss fejleménye egy új Sztálin-szobor, amit most egy ortodox pópa is megáldott, vagy a napokban a szovjet titkosszolgálat alapítójának, Dzerzsinszkijnek az új emlékműve az orosz hírszerzés (Putyin egykori munkahelye) központja előtt.
Több mint egy évtizede Sztálin a szovjet és orosz múlt legfontosabb és legmagasabbra értékelt történelmi személyisége. A társadalom több mint háromnegyede elismerően viszonyul Sztálinhoz
– idézi a Levada Központ közvélemény-kutatási adatait Sz. Bíró – miközben legkevésbé éppen azok a vezetők (Hruscsov, Gorbacsov és Jelcin) népszerűek, akik több szabadságot és népjóléti intézkedéseket hoztak.
Az Oroszország-szakértő legújabb könyve, a Putyin háborúja részben az Ukrajna elleni invázió ideológiai előkészítésével foglalkozik, aminek az emlékezetpolitikában már 2005 után elkezdődő fordulat ágyazott meg. Sz. Bíró szerint a szeptembertől használható új történelemtankönyvek is látványosan megengedőek Sztálinnal kapcsolatban, miközben folytatják a II. világháború emlékének politikai felhasználását. Az eredmény szerinte egy kettős sztálinizmus a mai orosz társadalomban: az idősebb, kommunista szavazók „retró-sztálinizmusa” mellett már a putyini hatalom cinikusabb és fiatalosabb sztálinizmusa a meghatározó.
A podcastban ezen kívül arról is beszélgetünk Sz. Bíró Zoltánnal, hogy
- mi történik az orosz iskolarendszerben, ahol mára kiemelt propagandacél a „hazafias nevelés”;
- hogy jelenik meg az indoktrináció a felsőoktatásban, a szovjet „tudományos kommunizmusra” hajazó új ideológiai tárgyakkal;
- mi a „hagyományos oroszországi szellemi-erkölcsi értékek védelméről” szóló elnöki rendelet jelentősége;
- mi lenne az „orosz DNS”, és kiktől kell azt megvédenie a honvédelemnek, a belügynek és a titkosszolgálatoknak;
- és vissza tud-e még valamikor térni az orosz társadalom a valóságba, túl lehet-e lépni a putyini rendszer hazugságain.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
