Olyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénz
A lakosság fogyasztása láthatóan csökken, a kormányzat lehetőségei korlátozottak, a beruházásokat pedig a magas kamatok vetik vissza. Tulajdonképpen nem tud más növekedni, mint az export, szóval valószínűleg azok az iparágak tudnak most és talán középtávon is jól teljesíteni, amelyek exportra termelnek. Amelyek a belső piacra, azok valószínűleg nehézségekkel fognak szembesülni, és ezek nagyobb arányban vannak magyar tulajdonban – mondta Jandó Zoltán az e heti, évadzáró G7 Podcastban.
Az elmúlt hetekben egymást követték az olyan adatközlések, amik alapján a magyar gazdaság negatív spirálja rajzolódik ki. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogja a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és és a szolgáltatószektor szenved. Eközben az állam is forráshiánnyal küzd, részben a gazdasági helyzet, részben az EU-s pénzek hiánya miatt. És habár a magyar gazdaság 2020 óta tartó időszakában már sok mindent láttunk, ez a helyzet mégis több szempontból is újszerű, és hogy pontosan miben, azt a G7 Podcast e heti adásában a szerkesztőség tagjaival beszéltük végig.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az infláció hatása a lakossági fogyasztásra talán a kiskereskedelemben látható a legjobban. Itt az látszik, hogy az emberek jó ideje többet költenek, de ezért kevesebbet kapnak.
Az elmúlt évben az infláció hajtotta a többletköltést, és ha a hatás eltűnik, csak az fog számíti, hogy mennyit vásárolunk, és ez most látványosan kevesebb
– mondta erről Jandó Zoltán.
A G7 és a Reacty Digital közös felméréséből az derült ki, hogy az elmúlt hat hónapoban a megkérdezettek 40 százalékának nem nőtt, 18 százalékuknak pedig csökkent a jöveldeme. “Ha figyelmbe vesszük, hogy ebben az időszakban 8 százalék körüli infláció volt, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar lakosság több mint felének rosszabb az anyagi helyzete, mint 6 hónappal ezelőtt – mondta Torontáli Zoltán.
A lakossági fogyasztás visszaesése a magas kamatokkal, az EU-s pénzek kiesésével és az állami beruházások letekerésével együtt szinte minden iparágat negatívan érinte a magyar gazdaságban.
Ha éves összehasonlításban nézzük, akkor az iparágak közül tulajdonképpen csak az autóipar és az ehhez kapcsolódó beszállítói kör mutat növekedést, és jellemzőek ezek multik, amelyek exportálnak is. És ami nagyon látványos, hogy az összes többi csökken
– mondta erről Torontáli Zoltán.
A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy:
mennyire jelent meglepetést, hogy mostanra fulladt ki a lakossági kereslet, és nem korábban,
mi köze volt a földgáz drágulásához,
és hogy milyen következményei lehetnek ennek a gazdasági helyzetnek a kormányhoz közeli gazdasági körökben és a nagypolitikában.
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.