A lakosság fogyasztása láthatóan csökken, a kormányzat lehetőségei korlátozottak, a beruházásokat pedig a magas kamatok vetik vissza. Tulajdonképpen nem tud más növekedni, mint az export, szóval valószínűleg azok az iparágak tudnak most és talán középtávon is jól teljesíteni, amelyek exportra termelnek. Amelyek a belső piacra, azok valószínűleg nehézségekkel fognak szembesülni, és ezek nagyobb arányban vannak magyar tulajdonban – mondta Jandó Zoltán az e heti, évadzáró G7 Podcastban.
Az elmúlt hetekben egymást követték az olyan adatközlések, amik alapján a magyar gazdaság negatív spirálja rajzolódik ki. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogja a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és és a szolgáltatószektor szenved. Eközben az állam is forráshiánnyal küzd, részben a gazdasági helyzet, részben az EU-s pénzek hiánya miatt. És habár a magyar gazdaság 2020 óta tartó időszakában már sok mindent láttunk, ez a helyzet mégis több szempontból is újszerű, és hogy pontosan miben, azt a G7 Podcast e heti adásában a szerkesztőség tagjaival beszéltük végig.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az infláció hatása a lakossági fogyasztásra talán a kiskereskedelemben látható a legjobban. Itt az látszik, hogy az emberek jó ideje többet költenek, de ezért kevesebbet kapnak.
Az elmúlt évben az infláció hajtotta a többletköltést, és ha a hatás eltűnik, csak az fog számíti, hogy mennyit vásárolunk, és ez most látványosan kevesebb
– mondta erről Jandó Zoltán.
A G7 és a Reacty Digital közös felméréséből az derült ki, hogy az elmúlt hat hónapoban a megkérdezettek 40 százalékának nem nőtt, 18 százalékuknak pedig csökkent a jöveldeme. “Ha figyelmbe vesszük, hogy ebben az időszakban 8 százalék körüli infláció volt, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar lakosság több mint felének rosszabb az anyagi helyzete, mint 6 hónappal ezelőtt – mondta Torontáli Zoltán.
A lakossági fogyasztás visszaesése a magas kamatokkal, az EU-s pénzek kiesésével és az állami beruházások letekerésével együtt szinte minden iparágat negatívan érinte a magyar gazdaságban.
Ha éves összehasonlításban nézzük, akkor az iparágak közül tulajdonképpen csak az autóipar és az ehhez kapcsolódó beszállítói kör mutat növekedést, és jellemzőek ezek multik, amelyek exportálnak is. És ami nagyon látványos, hogy az összes többi csökken
– mondta erről Torontáli Zoltán.
A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy:
- mennyire jelent meglepetést, hogy mostanra fulladt ki a lakossági kereslet, és nem korábban,
- mi köze volt a földgáz drágulásához,
- és hogy milyen következményei lehetnek ennek a gazdasági helyzetnek a kormányhoz közeli gazdasági körökben és a nagypolitikában.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
