infláció
Az átlag magyar annyit keres, mint egy jól kezdő Suzuki-munkás
Közel nyolc százalékkal csökkent az átlagember reálbére, ez a kereset a jobb betanított munkások pozíciójának felel meg.
Ha esik a nyerstej ára, miért nem zuhan vele a bolti ár is azonnal?
A tejet feldolgozó üzemek nem az azonnali kötésű tőzsdei árakkal, hanem a hosszabb távú szerződésekkel dolgoznak, azokban pedig a magas árszintek csak lassan enyhülnek.
Még mindig Európa-rekorder a magyar infláció
Áprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.
Megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai? – Viszontválasz egy alaptalan kritikára
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Nem az a kérdés, hogy megverhető-e az infláció, hanem az, milyen távon és hogyan?
Van megoldás arra, hogyan lehet egy ilyen nehéz időszakban megőrizni a megtakarítások értékét.
Ilyen magas árak mellett már nem akarunk építkezni
Évek óta nem látott visszaesésben vannak az építőipari megrendelések.
Kinél van az élelmiszerek drágulásából származó pénz?
Közelítő számításaink arra utalnak, hogy nem a termelőknél, nem a feldolgozóknál, de nem is a kiskereskedőknél kell keresni a többletet.
A kormány árfigyelő rendszere ott élezné az árversenyt, ahol már nem lehet
Újabb csodafegyvert eszelt ki a kormányzati gazdasági agytröszt, csak ez nem látszik, hogyan csökkentené ez az inflációt.
Tényleg magyar igazság lett a „Csak egészség legyen, meg térerő!”
Miből nem enged a magyar vásárló a válságban? A gyógyszerből, az élelmiszerből, a fűtésből – és a mobilinternetből.
Közel két éve nem volt ilyen, nem drágultak az élelmiszerek áprilisban
A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Áprilisban ennek már az inflációban is mutatkoztak a jelei.
