A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.
Magyarország a térségünk legnagyobb arányú és legköltségesebb államadósságával kerül bele az egyébként is sok turbulenciával járó gazdaságszerkezeti és geopolitikai átmenetbe.
Az Európa-bajnok infláció és a reálbércsökkenés hatása elkezdett megmutatkozni a társadalom anyagi lehetőségeit és relatív helyzetét leíró adatokban.
Az argentin elnökválasztás nagy meglepetése lett a Trump-rajongó közgazdász, Javier Milei győzelme, aki drasztikus lépéseket ígért.
A kormány arra számít, hogy akár már az októberi inflációs adat is egyszámjegyű lehet. Összeszedtük és elmagyaráztuk a kormányinfó legfontosabb bejelentéseit.
Nagy bevásárlásunk összköltsége március óta minden hónapban csökkent, most azonban újra emelkedett, a nagy inflációs hullám előtthöz képest 40 százalékkal feljebb stabilizálódhatnak az árak.
A kenyérért az EU-n belül csak mi fizetünk 2,5-szer annyit, mint 2015-ben, a rizs pedig eleve drágább volt nálunk, mint Nyugat-Európában, és onnan ugrott rekord nagyot.
Részben anyagi okokból szorul vissza folyamatosan a koporsós temetés, a hamvakat tartalmazó urnát pedig egyre többen viszik haza.
A vártnál erőteljesebben lassul az infláció az euróövezetben: a 2,9 százalék Magyarországon már az inflációs cél elérését jelentené.
Az Egyesült Államokban és a fejlett gazdaságokban nem okoz nagy problémát, azonban a kisebb országok - mint például Magyarország - jobban ki vannak szolgáltatva az áremelkedéseknek.