Már az utóbbi években is hozzájárult az inflációhoz az éghajlatváltozás, a jövőben pedig csak még inkább erősödik majd ez a hatás.
Orbán Viktorral szemben Nagy Márton csak 2028-ra ígéri a bűvös szám elérését, ám még így sem lesz könnyű ennek fedezetét kitermelniük a cégeknek.
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
A középmezőnyben volt Magyarország idén júliusban a társasutazások inflációjában az Európai Unió mezőnyében.
Sokkal gyorsabban nő a magyarok külföldi költése, mint a hazai, ez pedig a költségvetésben is százmilliárdos nagyságrendű lyukat üt.
A japán jegybank három évtizedig próbált inflációt csiholni, amitől fenntartható növekedést várt, a valóságban viszont tőzsdei pánikot okozott.
A reálbér-növekedés egyelőre nincs veszélyben, de annak mértéke várhatóan csökken, ahogy ismét egyre feljebb kúszik az infláció.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.