Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

Egy hónap múlva, július 1-jével indul a Mol hulladékkezelési rendszere, de még mindig nem tudjak a vállalatok, hogy milyen feltételek mellett szállítják el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak – vagy hogy egyáltalán hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.

A hazai hulladékgazdálkodást a feje tetejére állító ügylettel ennek ellenére elég keveset foglalkozott a magyar média. A Szabad Európa újságírója, Wiedemann Tamás cikkei követték nyomon a koncessziós eljárás kiírását, annak piaci hatásait – vele beszélgettünk e heti podcastunkban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A hulladékkezelés a harmadik olyan terület, amit a Fidesz koncesszió keretében ad oda baráti vállalkozásoknak. Az első a szerencsejáték volt, ezt követte a Szíjj Lászlónak és Mészáros Lőrincnek várhatóan 13 ezer milliárd forint bevételt hozó autópálya-koncesszió. A hulladékos koncessziós szerződés július 1-jén indul, és biztosít vaskos bevételt a Molnak 2058-ig.

A szerződés keretében a lakossági és vállalati hulladék kezelésének jogát kapja meg a Mol. Az elmúlt években ezek mennyisége hasonló volt, de a vállalatinál jóval magasabb volt az újrahasznosítási ráta – ahogy az az alábbi grafikonon látható.

A vállalati hulladékok közül különösen a papír, fém gyűjtésére és újrahasznosítására egy versengő iparág jött létre. A piaci árak függvényében tudtak fizetni a hulladékot termelőknek azért a cégek, hogy azt alapanyagként hasznosíthassák – ennek a versenynek jelentős szerepe volt abban, hogy magasan, az uniós elvárások felett lehetett tartani az újrahasznosítási rátát. Ennek vet véget az új rendszer.

Volt, vagyis még van Magyarországon háromezer hulladékhasznosítással foglalkozó cég, akik eddig lényegében  a szabadpiac elvei szerint ajánlatot tettek a cégeknek. (…) Aki elszállította a hulladékot, az fizetett a gyárnak

– magyarázta Wiedemann Tamás.

A gyártóknak, forgalmazóknak a környezetterhelés ellentételezésére a termékeik, a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni. Ebből az államnak évi 80-85 milliárd forint bevétele volt. A koncessziós szerződés után átszabták a szabályozást, és ehelyett bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.

Július 1-jétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez folyik be ez a bevétel, ami várhatóan éves szinten 240 milliárd forint lehet. Ezzel a díjjal a gyártó a termékéből keletkező hulladék ártalmatlanítását fizeti meg. A gyártóknak, forgalmazóknak pedig nincsen választási lehetőségük, csak a MOHU viheti el a hulladékukat.

Miután a Mol jelentkezett erre, elég erősen átszabták a szabályokat

– elevenítette fel Wiedemann Tamás. A koncesszió kiírásakor ugyanis nem volt más jelentkező, teljesen eltűnt tehát a verseny.

Az árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol az eddigi információk alapján nem igazán ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is – csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron a fogyasztóknak.

Az ügyletet az Európai Bizottság is vizsgálja, de a Gazdasági Versenyhivatalnál is folyamatban van vizsgálat. Az új szerződés a piaci hulladékkezelő cégeket kiszolgáltatott helyzetbe hozta, és félő hogy a hatékonyabb, főként külföldi vállalatok el fogják hagyni a hazai piacot.

A műsorban az is szóba került, hogy miért hozza kilátástalan helyzetbe a hulladékkezelő cégeket a MOHU-koncesszió, miért készülnek már román és szlovák hulladékfelvásárlók bővítéssel a magyar piaci helyzetre.

A koncesszió indokoltsága, hiányos kormányzati alátámasztása is számos kérdést vet fel. De könnyen belátható, hogy miért nem érdemes ilyen hosszú időre a piacot kiiktatni egy gyorsan változó területen:

Gondoljunk bele, hogy 1988-ban kiírtak volna egy pályázatot írógépbeszerzésre, és kiírtak volna egy 35 éves koncessziót. Most van 2023, ez most járna le

– foglalta össze egy szakértő véleményét Wiedemann Tamás.

Az átláthatóságot nagyon kerüli a kormány és a Mol is: üzleti titokra hivatkozva a több ezer milliárd forintos üzlet érdemi hátterét, pénzügyi adatait nem teszik közzé. 

A 35 évre megkötött szerződés ugyan elérhető a közbeszerzési portálon, de az érdemi részleteket tartalmazó mellékleteket a kormány szokása szerint elrejtette, ezeket közérdekű adatkérés keretében sem hajlandó kiadni. A Transparency International pár napja jogerősen megnyerte a pert, így remélhetőleg hamarosan újabb részletek kerülnek nyilvánosságra.

A témában megjelent cikkek a Szabad Európán itt, itt, itt  és itt olvashatók.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművekLengyelország és Románia már a legújabb moduláris technológia hasznosításán dolgozik, amivel akár a paksi fejlesztéseket is előzhetik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast hulladékkezelés koncesszió mohu Mol Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.