Milliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinók
Bár a hazai kaszinók 2020-as üzleti teljesítményén is meglátszott a pandémia hatása, az eddig közzétett beszámolók szerint ezeket a cégeket messze nem érintette olyan súlyosan a járvány, mint a vendéglátás más szegmenseit. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő kaszinók még akkor is nyitva tarthattak, amikor minden más szórakozási lehetőséget megszüntettek a koronavírus-járvány miatt, ráadásul az online szolgáltatásokból származó bevételeiket még növelni is tudták.
Járványban is jól ment
A budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban. Így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította. Ez pedig már Andy Vajna halála előtt is 20 milliárd fölötti tiszta profitot jelentett.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a jelenlegi kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Első ránézésre a tulajdonszerzés időzítése nem volt tökéletes, hiszen a koronavírus-járvány épp a vendéglátóipart és a szórakozóhelyeket viselte meg leginkább a kényszerű zárás miatt, de Garancsinak és Szalay-Bobrovniczkynak még ilyen év után is 8,3 milliárd forint osztalékot hozott a biznisz.
Az öt fővárosi kaszinót működtető cég persze megérezte a válságot, de ahogy az LVC Diamond Kft. beszámolójában fogalmaztak:
a társaság működésére … a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
Ebben komoly szerepe volt, hogy a kaszinóknak csak tavaly tavasszal, az első hullám idején kellett bezárniuk, nagyjából másfél hónapra. A sokkal súlyosabb második hullám idején – igaz korlátozott nyitva tartással – de végig működhettek akkor is, amikor étterembe, moziba, színházba, fitneszterembe, sőt állatkertbe sem lehetett már járni.
A cég forgalmának nagyjából 20 százalékos visszaesése így, ha nem is jelentéktelen, de nem mérhető a teljes zárral sújtott fővárosi szórakozóhelyekéhez. A beszámoló szerint egyébként főleg az úgynevezett játékasztal bevételek csappantak meg, a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés. Az online bevételek pedig még emelkedtek is, ami részben kompenzálta a hagyományos kaszinóknál tapasztalat visszaesést.
Az igazán nagy siker azonban nem ez, hanem hogy még ilyen körülmények között is sikerült összehozni 7,6 milliárd forint nyereséget. Ráadásul a csoport másik két cége is termelt még profitot, ennek köszönhető, hogy a tulajdonosok végül ennél is többet, 8,3 milliárd forint osztalékot vehettek fel.
Sopronban elmaradtak az osztrákok
Garancsi Istvánnak ráadásul nem csak a fővárosi, hanem a soproni kaszinó is szépen hozott nyereséget. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló üzletember több cégen keresztül 2017 óta az ottani egységben is 45 százalékos tulajdonos. Sopronban kicsit kedvezőtlenebb volt a helyzet, mert békeidőben főleg az osztrák vendégekre építenek, márpedig a járványban ők nem nagyon jöhettek. A beszámoló szerint
az Ausztriából érkező látogatók normál esetben az összlátogatói létszám 60 százalékát teszik ki, a vírus veszélyhelyzet alatt ez 15-20 százalékra csökkent.
Ennek eredményeként a látogatók száma alig haladta meg az egy évvel korábbi felét, akik viszont jöttek, azok többet költöttek, így a játékbevétel ennél kisebb mértékben esett vissza. Az így összehozott 3 milliárdos árbevételből 658 millió forint megmaradt profitnak. A kaszinót működtető céget birtokló vállalat azonban ezúttal nem fizetett osztalékot.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
