Ha mindent beleszámítunk, például az adókedvezményeket is, akkor összesen nem költ annyival kevesebbet az Orbán-kormány szociálpolitikára, csak teljesen átstrukturálta a rendszert, és a klasszikus jóléti állam helyett egy munkaalapú jóléti rendszert, vagy munkaalapú társadalmat épített ki – mondta Szikra Dorottya, a G7 Podcast e heti adásában.
Magyarországon a 2010-es évek óta a politikai retorika szintjén jóléti állam helyett munkaalapú társadalom épül, ugyanakkor a konkrét trendek szintjén mégsem a jóléti állam leépítését látjuk, hanem az illiberális átalakulását, ami ráadásul illeszkedik más autokratizálódó országokra jellemző trendekbe is. A G7 Podcastban ezekről Szikra Dorottyával, a Társadalomtudományi Kutatóintézet kutatójával és a a CEU vendégelőadójával beszélgettünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az illiberális országok jóléti államai korábban sem voltak könnyen beilleszthetőek a nyugati országok liberális demokráciáinak klasszikus jóléti államtípusai közé, és az autokratizálódás sem jelenti azt, hogy valamelyik konkrét típusra kezdenének el hasonlítani. „A hagyományos szociálpolitikai gondolkodással, főleg a nyugati-európai vagy angolszász irodalom alapján amit eddig tudtunk eddig a szociálpolitikáról, azt körülbelül elfelejthetjük. Nem tudjuk magyarázni azt, ami most történik ezekkel a korábbi fogalmainkkal” – mondta Szikra Dorottya.
A hasonlóság inkább abban látszik, hogy hogyan csinálják a szociálpolitikát. Oroszország szociálipolitikája például a 2000-es években nagyon hasonlított arra, ahogy a 2010-es évek elején Magyarországon az Orbán-kormány csökkentette a parlamenti bizottságok szerepét, vagy hogy egyéni képviselői indítványokkal alapozott meg bizonyos nagyon fontos – például a nyugdíjrendszert érintő – változásokat.
„Tehát úgy működtetik a szociálpolitikát, mintha vészhelyzet lenne. És ez már akkor is úgy volt, amikor még nem volt kihirdetve a vészhelyzet” – mondta. Egy másik példa erre az a 2011-es alkotmánymódosítás, ami azt célozta, hogy az Alkotmánybíróság semmilyen gazdaságpolitikai ügyben ne szólhasson bele a törvénykezésbe.
Innentől fogva szabad volt az út bármilyen szociálpolitikai vagy gazdaságpolitikai döntéshez anélkül, hogy Alkotmánybíróság vétót nyújthatott volna be, mint ahogy azt megtette mondjuk a Bokros-csomag idején. Magyarán az illberális működésmód megnyitja a kaput a teljesen önkényes szociálpolitika-csinálás előtt.
– mondta.
Abból a szempontból, hogy konkrétan milyen intézkedéseket valósítanak meg ezek az országok, egy közös vonás mindenképpen feltűnő, és ez a pronatalista, tehát a születésszámok növelését előtérbe helyező diskurzus és az ezt elősegíteni igyekvő intézkedések. „Megdöbbentően hasonló az, ahogy Erdoğan beszél a három- vagy néggyerekes török családmodellről és a nők a szerepéről a családban, mint ahogy erről Putyin vagy akár Orbán beszél” – mondta, hozzátéve, hogy
nagy különbségek vannak abban viszont, hogy a retorika mögé mennyire teszik oda a konkrét intézkedéseket és szolgáltatásokat.
Törokországban például nem teszik mögé, ott inkább az egészségügyet fejlesztették komolyabban. Viszont Oroszországban, Magyarországon és Lengyelországban nagy elánnal nyúltak hozzá a családpoltikai rendszerekhez, tehát ténylegesen próbálják mögé tenni a pénzt, nem csak beszélnek, hanem csinálnak is dolgokat. Ugyanakkor abban nagy különbségek vannak, hogy kiknek nyújtják ezeket az új típusú ellátásokat.
A beszélgetésben ezeken kívül még szó volt többek között arról is, hogy:
- történelmileg hogy alakult ki a magyarországi jóléti állam, és hogyan alakult át 2010 után,
- mi lehet az oka annak, hogy az illiberális államok nem leépítik, hanem csak átalakítják a jóléti államaikat,
- milyen társadalmi csoportokat céloznak az illiberális államok jóléti- és családpolitikai intézkedései,
- és hogy milyen hatással van az illiberális szociálpolitika a nők helyzetére?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
