Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. március 25. 04:34 Podcast, Tech

Csak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik – a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjuk

“A ChatGPT 3.5-ös modelljének novemberi közreadása minden idők leggyorsabb technológiai innovációja lett abban az értelemben, hogy milyen gyorsan tudott 50 millió felhasználót szerezni, de ilyenből fogunk látni egy csomót. Szerintem ez gyorsulni fog és csak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik” – mondta Pintér Róbert a G7 Podcast e heti adásában.

Az elmúlt hónapokban olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotok és képgeneráló alkalmazások váltak elérehetővé, amik tömegek érdeklődését keltették fel nagyon rövid idő alatt.

A G7 Podcastban ezen a héten azt jártuk körül, hogy ezeknek az innovációknak mekkora lehet majd a gazdasági jelentősége. A vendégek: Pintér Róbert, szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem adjunktusa, mesterséges intelligencia és e-kereskedelem szakértő, és Kállai Gábor, a digitális ügyfélkezelési megoldásokkal foglalkozó ShiwaForce CTO-ja, technológiai vezetője.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A generatív mesterséges intelligencia (MI) olyan általános célú technológia, mint például az áram, a gőzgép, a mikroprocesszor, vagy a robbanómotor.

“A mesterséges intelligenciáról nehéz általánosságban beszélni, mert nagyon sokféle területen lehet alkalmazni, és innen nézve ez egy hasonló történet lesz, mint ami ezekkel a dolgokkal lezajlott” – mondta Pintér Róbert, felidézve a motorizáció történetét, ahol a belső égésű motor megjelenését sokan kétkedéssel fogadták, de miután kialakultak az autózást széles körben lehetővé tevő feltételek és innovációk, a világ egyik legkomplexebb iparágává nőtte ki magát a járműipar.

Pintér szerint egy ehhez hasonló forradalomnak most csak az elején járunk, ugyanakkor a mesterséges intelligencia elterjedése gyorsabb lehet, mint a korábbi általános célú technológiáké. Ezzel kapcsolatban Ray Kurzweil MI-kutató gyorsuló fejlődésre vonatkozó elméletét idézte fel, ami alapján azt jósolta, hogy a 21. században 100 év alatt annyi változást fogunk tapasztalni, mint az elmúlt 20 ezer évben összesen.

Lehet, hogy hasonlít ez az egész az autózáshoz, az elektromossághoz, a számítógépekhez, csak ez nem úgy történik meg, hogy van 20-25 évünk ahhoz, hogy ezt a dolgot végigvigyük, hanem lezajlik az egész mondjuk 3 év alatt

– mondta.

A jelentősebb változásokra viszont Kállai Gábor szerint társadalmi szinten jelenleg már sokkal jobban fel vagyunk készülve, mint évtizedekkel ezelőtt, ami leginkább abban érződik, hogy a fiatalabb generációk mennyire alapvetőnek veszik az újdonságokhoz való folyamatos alkalmazkodást.

Ezért jókor jó helyen jött ez az innováció, mert olyan változást tud hozni működésben, hozzáállásban az életünk mindennapjaiban, amit már képesek vagyunk befogadni társadalmi szinten. Éppen ezért mondom, hogy nem biztos, hogy robbanásszerű evolúció fog bekövetkezni, hanem inkább észrevétlenül kúszik be a mindennapjainkba ennek a felhasználása. Annyira gyorsan tudjuk adoptálni, hogy természetesnek fogjuk venni

– mondta.

Kállai attól sem tart, hogy a generatív MI terjedése tömeges munkanélküliséghez vezet majd. Szerinte az ilyen eszközök elterjedésének társadalmi szinten inkább az lesz a hatása, hogy a minőséggel kapcsolatos mércénk fog megváltozni, olyan értelemben, hogy a rutinfeladatok kiváltása miatt több idő marad majd jobb minőségű termékek és szolgáltatások létrehozására.

Ennek ugyan lehetnek vesztesei, de nem hiszi, hogy az ember ne tudná megugrani ezt az új szintet, hiszen az MI egyben eszközt is ad az embernek, hogy ne kelljen sok minden megtanulnia, fejben tartania.

Ezek az eszközök segítik, hogy a saját fejlődésünk gyorsuljon és így a kettő hatása az lesz, hogy a produktumok mennyisége és minősége javulni fog

– mondta.

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:

  • mik a korlátai annak, hogy a cégek használják ezeket az új technológiákat, ebben hogy állunk az EU-ban és Magyarországon,
  • miért nem tudjuk, hogy milyen iparágakban lehet nagy hatásuk,
  • és hogy miért megosztottak a tudósok azzal kapcsolatban, hogy radikálisan más lesz-e a munkaerőpiaci hatásuk, mint régebbi általános célú technológiáknak.

A beszélgetésben említett G7-cikk:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mesterséges intelligencia növelni fogja a munka termelékenységét, de nem azonnalA nagy szavak, merész víziók mellett a megvalósításhoz is érteni kell ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban a hasznunkra váljon.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatátOsztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Tech chatgpt generatív mi mesterséges intelligencia technológia Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.