Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. március 4. 04:34 Podcast, Tech, Vállalat

Magyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra épít

Magyarország abban tud könnyen versenyelőnybe kerülni, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű, olcsó munkaerőre és erőforrásokra alapozott szegmensét rögzíti. Ez nem magyar sajátosság, például Lengyelországba is hasonló megfontolásból mennek akkumulátoripari szereplők. Magyarország és a kelet-európai országok a világgazdaságban elfoglalt pozíciójuknál fogva ide tudnak könnyen belépni, és erre épített a magyar iparpolitika is az elmúlt néhány évben – mondta Czirfusz Márton a G7 Podcast e heti adásában.

Az elmúlt hónapokban az egyik nagy téma a magyar gazdaság kapcsán a kelet-ázsiai akkumulátorgyárak terjedése. A beruházások környékén élők környezetvédelmi aggályairól viszonylag sok szó esik, de az akkumulátoripar magyarországi kiépüléséről, az ország járműipari szakosodásához való kapcsólódásáról, munkaerőpiaci hatásairól kevesebbet lehet olvasni és hallani, ezért a G7 Podcast e heti adásában egy olyan tanulmányról volt szó, ami többek között a fenti kérdéseket elemzi részletesebben.

A podcastban a szerzővel, Czirfusz Mártonnal, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítójával, a Helyzet Műhely tagjával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) külső munkatársával beszélgettünk.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az akkumulátorgyártás hazai eltejedésében jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, és egyfajta alkalmazkodásként is értelmezhető a járműipari átálláshoz.

Ha át akarunk állni elektromos autózásra, az európai autógyártáshoz szükség van akkumulátorokra, és ezeket valahol le kell gyártani. Mivel az akkumulátor nehéz, és nagy részt tesz ki az elektromos autó értékéből, indokolt olyan helyre telepíteni az akkumulátorgyártást, ami közel van az összeszereléshez. Ha viszont Európában történik elektromos autók összeszerelése, akkor az akkumulátorgyártást megéri olcsóbb gyártási helyszínekre telepíteni, lehetőleg az Európai Unión belül, mert akkor a közös piacon vannak jelen ezek a szereplők. A német autógyáraknak is olcsóbb, ha Magyarországon gyártják az akkumulátorokat és nem Németországban, és ha ez az EU-n történik az még jobb, mert akkor nem az EU-n kívülről importálni.

– mondta erről Czirfusz Márton.

Az alkalmazkodásnak ugyanakkor van egy olyan hatása is, hogy nő a magyar gazdaságon belül az alacsonyabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenység. Az elektromos autó gyártásához ugyanis kevesebb alkatrész, kevesebb szakmunka kell, mint a hagyományos hajtásrendszerű autókéhoz. „Ugyan bizonyos összetevők ugyanazok, de a hajtásrendszer sokkal egyszerűbb. A termék átalakulása pedig oda vezet, hogy a termék gyártásán belül nő az alacsonyabb hozzáadott értékű rész. Ezért automatikusan is történik az alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek felé való elmozdulás, ha egy ország nem az autógyártás kutatás-fejlesztési részére specializálódik” – mondta.

A járműiparban az elektromos autók gyártásának terjedésével megfigyelhető, hogy a járműgyártás az elektronikai gyártásra kezd hasonlítani. Egyrészt elektronikai gyártók is megjelennek az autógyártásban, de az értéklánc is átalakul azzal, hogy nagyobb szerepe lesz a kiszervezéseknek és a bérgyártásnak. Ennek a munkakörülményekre és a bérszínvonalra is jelentős hatása van.

„Ha az autóipar elkezd hasonlítani az elektronikai iparra, akkor az autóipari munkahelyek is elkezdenek hasonlítani az elektronikai ipari munkahelyekre. És azok a munkahelyek a nagy kép szerint kevesebb szakképzett dolgozót igényelnek, alacsonyabb bérekkel és rosszabb munkakörülményekkel. Rugalmas tömegtermelés történik, ahol a munkavállalók jelentős része országon belüli vagy országhatárokon átívelő értelemben migráns. Ez Magyarország esetében is részben hazai, részben külföldi dolgozókat jelent” – mondta.

Szintén az elektronikai iparral analógia, hogy az akkumulátoriparban is látszanak arra utaló jelek, hogy a tisztességes bérek csak bónuszokkal, túlórával érhetőek el.

Pont most a hetekben láttam operátori hirdetést az egyik nagy cellagyártónál, ahol az volt a hirdetésben, hogy egy operátor bruttó 600 ezret vihet haza. Ez nagy számnak tűnik ahhoz képest, hogy ez egy betanított munka, de ez csak az elérhető maximum, ami akkor valósul meg, ha valaki végigdolgozza a hónapot, túlórákat, többletműszakokat vállal és nem veszti el a bónuszait meg a különböző egyéb juttatásait. A cellagyártóknál és a többi akkumulátoripari szereplőnél is ez látszik

– monta erről Czirfusz Márton.

A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy

  • hogyan járult hozzá a magyar gazdaságpolitika a szektor magyarországi kiépüléséhez,
  • mi a jelentősége, hogy a magyar kormány akkumulátorstratégiája az uniós iparpolitikával párhuzamosan, de attól részben elszigetelve fut, és mi köze van ehhez a kelet-ázsiai cégeknek,
  • miért van kevesebb lehetősége az akkumulátorgyártásba csatlakozni a magyar beszállítóknak a járműiparhoz képest,
  • miért nehéz Magyarországra hozni az akkumulátoripari kutatás-fejlesztést,
  • a munkaerőhiány vagy a munkanélküliség lesz a nagyobb kihívás az akkumulátoriparban?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Tech Vállalat akkumulátor akkumulátorgyártás catl debrecen elektromos autó göd járműipar munkaerőpiac Samsung Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.