Az ukrán, a vietnámi és a Fülöp-szigeteki dolgozók is egyre inkább csak ugródeszkaként tekintettek Magyarországra, ezért is kellett lépnie a kormánynak.
Úgy szűkítette a kormány a vendégmunkások hazai alkalmazásának lehetőségeit, hogy közben sokféle lehetőséget meghagyott.
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Politikai okokból tiltaná be szinte teljesen a vendégmunkások behozatalát a kormány, de a gazdasági szereplők szerint a munkaerőhiány továbbra is nagy probléma.
De ez csak első ránézésre ellentmondásos: főleg a gyárak kerültek bajba Németországban, miközben építőmunkásból, kamionsofőrből vagy ápolóból továbbra is hiány van.
Az ágazati átlagnál jóval többet fizetnek alkalmazottaiknak a NER-es építőipari cégek. Más kérdés, hogy az alkalmazottak így is főleg a tulajdonosoknak termelnek jövedelmet.
A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.
Cegléd lakosságméretéhez hasonló számban hagyták el magyar állampolgárok az országot tavaly legalább egy évre.
Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.
A szolgáltatások továbbra is gyors drágulása miatt csak nagyon lassan csökkentik a kamatokat a fejlett országok jegybankjai.