Növekszik az infokommunikációs szakma népszerűsége Magyarországon, de nem kiemelkedő mértékben, és a nemek közötti egyenlőtlenségek letörése is várat még magára.
Foglalkozni kell az áldozatokat érő hosszú távú negatív hatásokkal egy bűncselekmény esetén.
A kormány kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyeli, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.
Mit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.
Nagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.
Válságból való kilábaláskor a kormányok gyakran igyekeznek minél hamarabb állásba küldeni a munkanélkülieket, de a gyors elhelyezkedés erőltetése számos kedvezőtlen következménnyel járhat.
A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.
Kelet-Németországban 10 év alatt 40 százalékról 30-ra csökkent azoknak az aránya, akik 8 órában dolgoznak, de nem keresik meg a német medián fizetés kétharmadát.
Felgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.
A szabálykövetésre nevelés csökkenti a társadalmi mobilitást, és nehezíti az alacsonyabb jövedelműek politikai érdekérvényesítését is.