Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.

Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.

A kedvezőbb gazdasági körülmények mellett a pályaválasztási stratégiák is megváltoztak az Economist összefoglalója szerint. A brit és amerikai tapasztalatok alapján legalábbis megállapítható, hogy a fiatalok egyre inkább a munkaerőpiac szűkös szegmenseibe bevezető végzettségeket szereznek a felsőoktatásban és a szakképzésben. A jórészt a természettudományokat, mérnöki és informatikai területeket lefedő STEM-képzések népszerűvé válása is rámutat erre a tendenciára, különösen az Európai Unió egészét nézve, de Magyarországon is tapasztalható a toborzási nehézségekkel kivételesen sújtott területekhez kapcsolódó szakok fokozatos térhódítása.

A Z-generáció tagjai mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek a helyzetükkel, a londoni lap a legfőbb gazdasági problémák között a lakhatás és a továbbtanulás megemelkedett költségeit idézi fel. A statisztikák azonban arra utalnak, hogy nemcsak könnyebben szereznek vagy váltanak munkahelyet a Z-generációs fiatalok a korábban születettekhez képest, hanem jobban is keresnek náluk a pályájuk kezdetén, ami kompenzálja a magas árakat.

A 24 év alatti magyar fiatalok jövedelme is látványosan közelített a 25-54 évesek körében mért átlaghoz az elmúlt évtized második felében az OECD adatai szerint, amelyek a pandémia pályakezdőket illető kedvezőtlen következményeit is szemléltetik.

A 34 év alatti magyarok anyagi helyzete mindenesetre meglehetősen kedvező a többi korcsoporthoz képest a szubjektív megítélésük szerint. A 16-24 éves korosztály helyzetértékelése a világjárvány időszakáig meredeken javult, de az utóbbi években is a 25-34 évesek – akik vélhetően már sokkal nagyobb arányban váltak egzisztenciálisan függetlenné a szüleiktől – számoltak be a legkedvezőbb körülményekről.

A viszonylag kedvező gazdasági helyzet mellett akad néhány további sajátossága is a munkába lépésükkor gyakorivá váló Zoom-megbeszélések nyomán zoomernek is nevezett generációnak. A lényegében már az okostelefonok időszakában szocializálódó fiatalok a személyes kapcsolatteremtés helyett inkább a közösségi médián keresztül élnek társasági életet, ami kedvezőtlen következményekkel jár a párkeresés és a szexuális élet tekintetében, és végső soron a mentális jóllétet is rombolja – nem csoda, hogy a korcsoportot

szorongó generációként

is szokás említeni.

A munka világához visszatérve még egy lényeges különbség említhető a munkaerő-kínálat növekvő részét kitevő Z-generációs fiatalok helyzetét illetően: míg nagyjából 20 éve a túlórázás kultúrája terjedt szerte a világon, újabban a kiégéshez vezető hajsza helyett inkább az éppen elégséges teljesítmény elérését célozzák a munkavállalók, amivel végső soron a munkaadók is jól járhatnak. Az úgynevezett „csendes visszavonulás” (angolul quiet quitting) korszakában pályára lépő fiatalok amellett, hogy a munkát egyre kevésbé tekintik az élet központi részének, bizonyos szempontok alapján – az Economist például a vállalkozások, a szabadalmak és a slágerek számát említi – valóban gyengébben teljesítenek, mint a korábbi generációk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pályakezdők fizetését tíz évig is alacsonyan tarthatja egy gazdasági válságÚgy tűnik, hogy a magyar fiatalokat is fenyegeti ez a veszély, de egyelőre csak a járvány által leginkább sújtott iparágakban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy generáció talpraesettségét teszteli a járvány a távmunkás pályakezdésselA végzősök nagy része úgy kezdett el dolgozni az elmúlt időszakban, hogy gyakran csak hónapok után találkozott először személyesen a kollégáival.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól is járhat a munkaadó, ha az alkalmazott csak a minimumot hajlandó teljesíteniEgyre nagyobb figyelmet kap a sajtóban a quiet quitting kifejezés, egy tanulmány szerint viszont még jól is kijöhet abból egy vállalkozás, ha a munkavállalók nem törik halálra magukat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet generációk munkaerőpiac X-generáció Z-generáció Olvasson tovább a kategóriában