A pályakezdők fizetését tíz évig is alacsonyan tarthatja egy gazdasági válság
A gazdasági válságok általában leginkább az alacsony képzettségű munkavállalóknak fájnak a legjobban, hiszen a nehéz helyzetbe kerülő cégek inkább a kevésbé tapasztalt, alacsonyabban képzett embereiket küldik el, akik helyére később könnyebben találnak újakat. A veszélyeztetettség minősített esete pedig az, ha valaki alacsony képzettségű és még pályakezdő is.
A visszaesések fizetésekre gyakorolt hatását Japánban, Európában és Észak-Amerikában vizsgáló tanulmányok alapján egy recesszió még 10 év elteltével is érezteti a hatását a fizetésekben. Mindez azt is jelenti, hogy abból a generációból, amelyik a 2008-as válságot követő években került ki a munkaerőpiacra, könnyen lehetnek olyanok, akik most másodszor vesztik el a munkahelyüket, miközben a bérszínvonalukban valószínűleg még mindig érezni lehetett a 2008-as válság hatását.
Egy friss tanulmány alapján már arról is többet tudhatunk, hogy pontosan mekkora hatással lehetnek ezek a visszaesések a pályakezdők bérére. Négy közgazdász az 1991 és 2017 közötti ausztráliai adatokat megvizsgálva – az ausztrál államokon belüli és államok közötti különbségeket elemezve – arra jutott, hogy a fiatalkori munkanélküliség 5 százalékpontos emelkedése rövid távon nyolc, öt éves időtávon pedig 3,5 százalékos átlagos bércsökkenést eredményezett az érintett korcsoportban,
és csak 10 év után múlt el a munkanélküliség növekedésének bércsökkentő hatása.
Az adatok alapján az is látszik, hogy a munkanélküliség növekedése nem minden pályakezdőre van ugyanolyan hatással. A nagyobb presztízsű diplomákkal rendelkező vagy munkatapasztalatokkal rendelkezők bérei ugyanis átlagosan kevésbé csökkentek. A tanulmányból az is kiderült, hogy a nők és a 2000 után diplomázottak bére átlagon felül csökkent a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok következtében.
A tanulmány alapján az érintett csoportok alacsonyabb béreit az magyarázza, hogy válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni. Ők egy évtized alatt átkerülnek a magasabb termelékenységű vállalatokhoz, ahol már a bérek is magasabbak. Ám az is meghatározó, hogy ki milyen gyakran vált munkahelyet. A kutatás alapján a nők és az elmúlt két évtizedben munkaerőpiacra kerülők kevesebbszer váltanak munkahelyet, ami így részben az átlagosnál alacsonyabb bérnövekedésüket is magyarázza.
A tanulmány szerzői szerint ebből szakpolitikai szinten két dolog következik:
- egyrészt megéri olyan munkaerőpiaci intézkedéseket hozni, amelyek elősegítik a munkaerő magasabb termelékenységű cégek felé vándorlását,
- másrészt megéri a gazdaságpolitikának a visszaeséseket tompítani, ezzel ugyanis a hosszú távú negatív munkaerőpiaci hatások is csökkenthetőek.
Érdekes kérdés, hogy az idei gazdasági nehézségek miatt a magyar fiataloknál is lesz-e ilyen fizetéscsökkenés. Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern.com társalapítója azt mondta nekünk, hogy
Magyarországon egyelőre általánosságban nem tapasztalható, hogy a fizetések csökkentek volna a pályakezdő pozíciók és a diákmunkák esetében.
Az viszont változás, hogy az év elejéhez képest csökkent a meghirdetett pozíciók száma, tehát nehezebb munkát találni. Ezen kívül bizonyos iparágakban, például az szolgáltató központoknál (SSC), az informatikában, a mérnöki területeken most már kevésbé jellemző, hogy a jelentkezők válogathatnak az ajánlatok között.
A cégek egyelőre óvatosak abban, hogy hány új pozíciót hirdetnek meg, de Megyeri Mirtill a saját felméréseikre hivatkozva azt mondja, hogy pozitív forgatókönyv megvalósulása esetén akár már jövő év elejére elérheti a járvány előtti szintet a meghirdetett pozíciók száma. Egyelőre úgy látszik, hogy a munkaerőpiac is alkalmazkodik a járvány második hullámához. Megyeri szerint egyes iparágakban, például a turizmus-vendéglátásban vagy a rendezvényszervezésben jellemző a fizetések csökkenése, és ezen belül is különösen rosszul járnak most a kékgalléros dolgozók.
Elképzelhető, hogy bizonyos területeken hosszútávú hatása is lesz a járványnak a bérekre, de Megyeri szerint egyelőre korai lenne párhuzamokat vonni a 2008-as válsággal, mert a recesszió kiváltó oka most nem a gazdaságban keresendő.
Közélet
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Ráfizet a rendőrség a gyorshajtók büntetésére
A bírságokból befolyó milliárdok nem hozzájuk kerülnek, azt lenyeli a központi költségvetés. A költségek egy részét azonban a rendőrség állja.
Fontos
Mitől működik egy vásárlói bojkott?
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
