Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. június 24. 06:27 Élet

Eltűntek a gyakornoki lehetőségek, még a diplomázás is bizonytalan egyes szakokon

Nóra januárban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás szakán, és már akkor elkezdett munkát keresni. Optimista volt, mert még az egyetem alatt volt az Egyesült Államokban egy hotel éttermében szakmai gyakorlaton 3 hónapig, ezért jól beszél angolul. Eleinte rendezvényszervezés területén keresett állásokat, és emellett szállodák állásajánlataira adta be az önéletrajzát. A humánerőforrás-menedzsment is érdekli, leginkább egy hotel HR-eseként tudná elképzelni magát.

Sok helyről nem is kapott visszajelzést, és az interjúk után is volt, ahol másfél hónapig kellett várni, mire írtak, hogy nem őt választották. Amikor aztán jött a vírus, abbahagyta az álláskeresést, mert az állásportálokról teljesen eltűntek a számára releváns hirdetések. Az elmúlt másfél hétben kezdte újra a keresgélést, 15 helyre küldte el a jelentkezését, amiből egy helyről jeleztek vissza. Mivel úgy látja, hogy a turizmus és a rendezvényszervezés most esélytelen, HR-es területen keres pozíciókat. Azonban itt sem egyszerű a helyzet: Nóra szerint sok pályakezdő pozíciónál várnak olyan tapasztalatot, ami irreális egy egyetemről éppen csak kikerülő munkavállaló esetében.

Zsombor szintén frissen végzett a Corvinus turizmus szakán és a helyzete annyiban különleges, hogy egy itthon idáig viszonylag kevéssé elterjedt területen, a filmturizmusban szeretne elhelyezkedni, miután a szakdolgozatát is ebből a témából írta. Egy konkrét ötlettel már meg is kereste az Magyar Turisztikai Ügynökséget, novemberben lesz ugyanis a Fekete Özvegy című Marvel-film premierje, aminek nagy részét Budapesten forgatták.

“Hatalmas lehetőség lenne, ha lenne egy marketingkampány, ami idecsábítaná a film közönségét” – mondta Zsombor, akinek az ötletére még nem érkezett visszajelzés. Zsombor szerint ez a terület a járvány előtt sem volt felkarolva, és attól tart, hogy a járvány miatt ezután sem lesz. “A másik terület a HR lehet, ami szóba jön, ennek el is kezdtem utánanézni, de még álláshirdetéseket is alig találok” – mesélte.

A harmadéves Viktória a Budapesti Metropolitan Egyetem‎ turizmus-vendéglátás szakán belül rendezvényszervezésre specializálódott, de ez a vonal most teljesen kiesik gyakornoki lehetőségek szempontjából. Mivel az egyetem részéről csak annyi a kitétel, hogy a gyakornokság turizmushoz kapcsolódjon, Viktória egy marketinges gyakornoki pozícióra jelentkezett Magyarország egyik vezető kiállítás- és konferenciaszervező cégéhez. Az online interjú egy hónapja volt, és egyelőre csak annyi visszajelzést kapott, hogy a cégnél sem tudják, hogy lesz-e munka.

“Az egyetem mellett dolgoztunk diákmunkásként többen is a szaktársaim közül, és sokan azt terveztük, hogy a szak utolsó szemeszterében is maradunk szakmai gyakorlaton.

Aztán amikor jött a járvány, akkor majdnem mindenkit elbocsátottak vagy felfüggesztettek”

– mesélte Cintia, aki egy turisztikai cégnél dolgozott márciusig, és most fog végezni a Corvinus turizmus-vendéglátás alapszakán.

Nagy Simon, a Corvinus Egyetem, Magyarország első turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, a CTC – Corvinus Tourism Club elnöke is arról mesélt, hogy a járvány berobbanását követő időszakban környezetében gyakorlatilag nem volt olyan gyakornok, akit ne bocsátottak volna el. Nagy szerint alszegmenstől függetlenül – hoteleknél, éttermeknél, légitársaságoknál, utazási irodáknál – a cégek egyik legelső intézkedése volt a gyakornokok elbocsátása.

A Liszt Ferenc Repülőtér március 23-én. Fotó: AFP / Europress

A gyakornokok és a pályakezdők a járvány okozta átfogó munkaerőpiaci felfordulás legnagyobb vesztesei közé tartoznak, ami az esetükben azért is különösen látványos, mert míg pár hónapja a munkaerőhiány miatt sokszor még ők válogathattak a lehetőségek közül, mostanra örülhetnek, ha egyáltalán álláshirdetéseket találnak.

A régi világ tér vissza a gyakornokpiacon

Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern.com társalapítója arról számolt be, hogy a gyakornoki és pályakezdő pozíciók drasztikus csökkenése a portál hirdetési statisztikáin is meglátszik.

A Zynternen hirdető nagyjából 1400 cég körében május elején végzett belső felmérés alapján valószínűleg még jó ideig nehezek maradnak a pályakezdők kilátásai, hiszen a cégek egy jelentős része csak a negyedik negyedévben vagy jövő év elején tervezi újraindítani a toborzást. Ha úgy néz ki, hogy nem kell tartani a második hullámtól, akkor gyorsabban visszatérhet a toborzás, de ez a helyzet még ebben az esetben is hatalmas kihívás elé állítja a végzős egyetemistákat, akiknek mostanában kell kötelező szakmai gyakorlatot csinálniuk.

Az oldal hirdetési trendjei alapján látható folyamatokat erősítette meg a Zyntern március és április közepe között készített országos felmérése is. Ebből több mint 3000 fiatal válaszai alapján az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint negyede vesztette el gyakornoki vagy főállású munkáját a járvány miatt, további 15 százalékuk konkrét bércsökkentésről is beszámolt, 32 százalékuk számított későbbi bércsökkenésre.

A felmérés alapján leginkább a bölcsész diplomás és szakképzettséggel rendelkező fiatalok vesztették el a munkájukat, a legkevésbé viszont az agrár-, az IT-, és a műszaki területen dolgozókat érintette a visszaesés.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mire számítanak a fiatalok a közeljövőben: ebből az derült ki, hogy leginkább a bölcsészek és a társadalomtudományok, illetve a pedagógia területén, valamint a gazdasági területeken számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus miatt.

A turizmus és vendéglátás területéről Megyeri azt mondta, hogy a Zynternen az látszik, hogy gyakorlatilag megszűntek a hirdetések, és a partnercégeik visszajelzései alapján hatalmas a bizonytalanság, ami elég nagy részt abból fakad, hogy nem egyértelmű, hogy mikorra jöhetnek Budapestre újra külföldi turisták. “Ezen a területen az álláskeresőknek olyan más iparágak adminisztratív jellegű pozícióinak hirdetéseit küldjük el átmenetileg, amire turizmus-vendéglátás végzettséggel is tudnak jelentkezni és használni nyelvtudásukat” – mondta.

A kommunikáció-média szakosok esetében is hasonló a helyzet, mint a turizmus-vendéglátásban, hiszen a rendezvényszervező cégek, kommunikációs ügynökségek, filmforgatások, reklámforgatások is leálltak. Ezen kívül még a HR-területet emelte ki Megyeri, ahol különösen nehéz most az elhelyezkedés.

A gyakornokok az elmúlt években válogatottak a lehetőségek közül, magas bérigényekkel léphettek fel.

Gyakorlatilag megszűnt a fizetetlen szakmai gyakorlat intézménye, ami most újra erőteljesen jelen lesz majd.

“Azt gondolom, hogy kényszerhelyzetbe fog kerülni sok fiatal, akik be akarják fejezni a tanulmányaikat, és teljesíteni kötelező szakmai gyakorlatukat még idén, és emiatt kénytelenek lesznek ilyen lehetőségeket is elvállalni” – mondta Megyeri, aki szerint a fizetett gyakornokságok esetében pedig a bérek átmeneti csökkenésére lehet számítani, és olyanok is lesznek, akik a kötelező gyakorlat hiánya miatt nem fognak tudni végezni az egyetemen.

Csak második hullám ne legyen

A hallgatók és a frissdiplomások többségének helyzete ugyan elég reménytelen, olyan esetet is lehet találni, amikor valakinek nagy szerencséje volt és épp a járvány alatt futott bele egy új lehetőségbe. Réka most másodéves a Corvinus székesfehérvári turizmus képzésén, és vele pont ez történt. Korábban rendezvényszervezésben dolgozott, de rájött, hogy egyetem mellett nem tudja csinálni, ezután pedig fél évig nem is dolgozott.

“A járvány alatt kezdtem el munkát keresni a felgyülemlett szabadidő miatt, marketing- és sales területen volt öt állásinterjúm is, de valahogy egyik sem tetszett igazán. Végül egy hónapja egy ismerősöm megosztásán keresztül a Facebookon szembejött velem egy pécsi zenekar hirdetése, ahol koncertszervezőt kerestek” – mondta.

Réka eredetileg nem is járt koncertre, de volt egy zenész ismerőse, akin keresztül belekerült ebbe a közegbe, és nagyon a szívéhez nőtt az egész. Jelentkezett, és fel is vették. Hivatalosan augusztus 15-től lehet majd 500 főnél nagyobb tömegrendezvényeket szervezi, most csak ennél kisebbeket, így egyelőre javarészt csak az előkészületek folynak. “Külön örültem annak, hogy végre találtam egy olyan munkát, amit home officeban, egyetem mellett is végezhetek” – mesélte.

A többieknek viszont marad a keresgélés és a remény, hogy találnak valamit.

Viktória egyelőre olyan cégeknél keres pozíciókat, amikről ismerősöktől hallott. Ha ez nem jön be, akkor az a B terv, hogy az egyetemi karrierirodához fordul segítségért. A szakán a hetedik félévben kell teljesíteni a szakmai gyakorlatot, ezért januárig még van ideje. “Ha lesz még egy hullám, akkor elég kilátástalan lesz a helyzetünk. Ebben az esetben remélem, hogy lesz olyan lehetőség, mint most a nyelvvizsga esetében, tehát hogy kötelező gyakorlat nélkül is le lehet diplomázni” – mondta.

Nagy elmondása alapján a Corvinus vezetése igyekezett segíteni a nehéz helyzetbe került hallgatóknak, a diplomához szükséges kötelező szakmai gyakorlatok szabályozásában több könnyítést is bevezettek a járvány miatt. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy utólag is elismernek a szakmai gyakorlattal azonos hosszúságú előzetes munkatapasztalatot, azonban a már folyamatban lévő, de a járvány miatt félbeszakadt gyakornoki programokra is vonatkoznak könnyítések.

Például ha a hallgató igazolja, hogy a gyakornoksága a vírus miatt szakadt félbe, akkor a fennmaradó részt elvégezheti másik cégnél is. Ha viszont ez nem lehetséges, akkor benyújthat az egyetem felé méltányossági kérelmet, hogy elengedjék a hátralévő részt. Ilyenkor igazolni kell, hogy a koronavírus következtében szakad meg a szakmai gyakorlat és a hallgató mindent megtett a gyakorlat letöltése érdekében.

A corvinusosok közül eddig nagyon kevesen tudták az évfolyamból elkezdeni a gyakorlatot, és Cintia elmondása alapján a tanszékük elég megértő, próbálnak nekik tanácsokat adni. De Cintia szerint valójában a tanszéken is úgy látják inkább, hogy további könnyítésekre lesz szükség a kötelező gyakorlat előírásait illetően, ha nem javul a helyzet. “Mi is előjöttünk ötletekkel, de mivel még most kezdenek újranyitni a szállodák, illetve a határok megnyitásával feltehetőleg éledezni fog az utazás is, a tanszék is monitorozza, hogy lesz-e elegendő gyakornoki hely, és kivárnak” – mondta.

Nyaralási lehetőségekről tájékozódik egy nő egy nyíregyházi utazási irodában 2020. május 12-én. Az irodában nyolcvan százalékos a külföldi utak lemondása a koronavírus-járvány miatt. A lemondott utak húsz százalékát későbbi időpontra foglalják át az ügyfelek, vagy utalványra váltják át a kifizetett útjukat. Fotó: MTI/Balázs Attila

Zsombor június végén védi a szakdolgozatát. Azt mondta, hogy addig sem talál semmit, akkor július elejétől teljesen más területeken is elkezd munkát keresni, ahogy ő fogalmazott, “ha nem tudok a szakmán belül elhelyezkedni, akkor főként vendéglátásban próbálok szerencsét”, de ehhez hozzátette, hogy sajnálná ezt, mert a szakdolgozat alatt azt érezte, hogy valójában inkább a filmek érdeklik.

A vezetés-szervezés mesterszakot szeptemberben kezdő Nórának az volt a terve, hogy minél előbb elkezd dolgozni, és aztán az állást a mesterszak mellett is megtartja, de most már azt érzi, hogy lehet hogy jobban jár, ha nem is turizmus irányba megy majd tovább a jövőben. “Az a szerencse, hogy az egy fix pont, hogy szeptembertől egyetem van és most nem a megélhetésért küzdök, de azért elég sok kétség van most már bennem”- mondta.

Nagy Simon szerint a jelenlegi helyzet azért is különösen szerencsétlen, mert a turizmusban és a vendéglátásban a járványt megelőző időszakban különösen nagy volt a kereslet a tehetséges fiatalokra a munkaerőhiány miatt. A mostani helyzet ezért hosszabb távon is rossz lehet a cégeknek, ha megnő a turizmus-vendéglátás szakokon végzők között a pályaelhagyók aránya a lehetőségek hiánya miatt. Nagy szerint ezért a a Magyar Nemzeti Bank Kiválóság ösztöndíj mintájára létre kellene hozni a Turizmus Kiválóság Ösztöndíjat, ami segíthetne abban, hogy a csökkenjen a külföldön elhelyezkedők és a pályaelhagyók aránya.

A turisztikai alapképzésben, mesterképzésben és doktori képzésben tanulók számára 10 hónapig járó 50 ezer forintos összeg Nagy szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség számára nem jelentene túl nagy költséget, arra viszont elég lenne, hogy a pályakezdők úgy érezzék, hogy szükség van rájuk akkor is, amikor a válságot követően helyreáll az iparág. A későbbiekben pedig a releváns szakgimnáziumi és OKJ-s programokra is ki lehetne terjeszteni az ösztöndíjat, valamint a finanszírozásba piaci partnereket lehetne bevonni.

Élet corvinus gyakornok járvány koronavírus metu munkaerőpiac pályakezdő Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. szeptember 27. 17:00 Élet, Világ

Egy olcsó módszerrel is eredményesen lehet fejleszteni a kisgyerekeket

Kínában nagyobb méretben is olcsónak bizonyult, és bejött az a gyermekfejlesztő program, ahol a családokat szakemberek látogatják rendszeresen.

Avatar
2020. szeptember 25. 16:39 Élet, Világ

Amerika az elnökválasztás, a koronavírus és a kínai ambíciók satujában

Mindössze hat hét van az amerikai elnökválasztásig, amely nagyban befolyásolhatja a jövőt. Joggal merül fel a kérdés, mit tehet és mit tesz meg Amerika a gazdasági, politikai és katonai világelsősége érdekében?

Stubnya Bence
2020. szeptember 25. 10:29 Élet

Ha nem kell ingázni, a felszabaduló idő nagy részét az emberek túlórázva töltik

Az alacsonyabb végzettségűek jóval többet dolgoztak a második munkahelyükön is.

Fontos

Stubnya Bence
2020. szeptember 27. 05:55 Adat

A jómódúak tehetnének leginkább a klímaváltozás ellen, köztük sok magyar is

A globális felső 10 százaléknak évente tizedével kéne csökkentenie a károsanyagkibocsátását, hogy a 1,5 fokos klímacélon belül maradjunk.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 24. 16:41 Vállalat

Mészáros Lőrinc válófélben lévő feleségének 150 milliárd forint cégvagyona lehet

A V-Híd Zrt-ben meglévő milliárdokat érő részesedésétől már megvált a felcsúti milliárdos felesége, de ez csak töredéke a cégvagyonának.

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.