Lászlót még tavaly februárban vették fel gyakornoknak az OTP-hez, és márciusban már pont beindult volna a program, amikor hirtelen beütött a járvány.

Féltem, hogy kiraknak, de egyből jelezték a cégtől, hogy online formában elkezdhetem a betanulást, amihez rövidesen adtak adatbázis-feldolgozáshoz megfelelő eszközöket is. Ekkor valójában még a cégnél is azzal voltak elfoglalva, hogy hogyan alkalmazkodjanak a járványhelyzethez, de végig igyekeztek megnyugtatni, hogy minden rendben lesz

– mesélte László erről az időszakról.

Fanni egy magyar tulajdonú kisebb budapesti kreatív ügynökségnél kezdett el 20 órában dolgozni vidékről home office-ban. Néha előfordult, hogy ha nem jött elég feladat, aggódott, hogy nem bíznak benne, vagy hogy rosszul dolgozik. De aztán megnyugtatták, hogy kezdőként eleinte kevesebb munkafolyamatba tudják bevonni.

Olyan nap is volt, amikor reggel már fél órája nem jelentkezett senki, és épp mire pánikolni kezdtem volna, kiderült, hogy azért nem válaszoltak, mert az irodában munkamegbeszélés volt

– mesélte, és azt is megemlítette, hogy ugyanilyen helyzet bentről már nem fordult elő, mert tudta követni, hogy mi történik éppen az irodában.

A munkaerőpiacra való kilépés békeidőben sem stresszmentes életszakasz, de a járvány alatt a fiatalok még nagyobb kihívásokkal néznek szembe. Ahogy az Köllő János, a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányából is kiderül, a járvány miatt kialakult gazdasági válságot a munkaerőpiacon leginkább a fiatalok érezték meg a foglalkoztatás csökkenése formájában.

Ahogy arról júniusban részletesebben is írtunk, mindez a gyakornoki  és pályakezdő lehetőségek eltűnésében is érződött: a cégek a bizonytalan helyzetben nem igazán hirdettek meg pozíciókat, a meghirdetett helyekért pedig brutális verseny alakult ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a gyakornoki lehetőségek, még a diplomázás is bizonytalan egyes szakokonA járvány hatására rövid idő alatt nagyot fordult a világ a gyakornokok körül a munkaerőpiacon. Eddig értük versengtek a cégek, mostantól annak is örülhetnek, ha elhelyezkedhetnek.

Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern.com társalapítója arról számolt be, hogy a céges megrendelések és a portálon megjelenő hirdetések száma alapján azt tapasztalják, hogy beindult a piac, év elejére a gyakornoki és pályakezdő helyek száma meghaladta a tavaly januári szintet.

„A fehérgalléros pozícióknál, tehát például üzleti tanácsadásban, pénzügyi, banki területeken, kiskereskedelemben mind visszatértek a toborzási célszámok a járvány előtti szintre, az egyetlen kivétel a turizmus és a vendéglátás” – mondta. Azt is megemlítette, hogy a fizetetlen gyakornoki pozíciók tavalyi felfutása után ebben is visszaesést tapasztalnak, és csak azokban az iparágakban – jellemzően például a kommunikáció és média területén – maradt meg ez a gyakorlat, ahol a járvány előtt is jelen volt.

Nagy Simon, a Youth Business Grouphoz tartozó Tourism Club Franchise vezetője is arról számolt be, hogy a turizmus-vendéglátás szakokon mostanában végzők túlnyomó többsége nem tud a szakmájában elhelyezkedni. Adótanácsadó cégeket, szolgáltató központokat, telekommunikációs, illetve HR-es területeket említett példaként olyan iparágakra, ahol a turizmusosok egyből pályaelhagyóként kezdik meg mostanában a karrierjüket.

A munkaerőpiaci helyzet tehát nagyot javult, de a pályakezdőknek még így is ahhoz a furcsa helyzethez kellett alkalmazkodniuk, hogy

egyből távmunkában, a kollégáikat személyesen gyakran csak hónapok után megismerve kellett belecsöppenniük a munka világába.

Ebben a cikkben öt interjú alapján mutatjuk be, hogy mindezt hogy élték meg a fiatal pályakezdők.

Fotó: AFP / Europress

Könnyen el lehet veszni a home office magányában

A nehézségek közül a legtöbben az online kommunikációval együtt járó bizonytalanságot emelték ki. László három hónapig csak és kizárólag online tartotta a kapcsolatot a mentorával, aki egy idő után úgy próbálta őt integrálni, hogy olyan feladatokat adott neki, amiket más kollégáktól kellett elkérnie.

Adtak feladatokat, és ha kérdésem volt, vagy nem értettem valamit, egy órán belül megbeszéltük Teamsen vagy e-mailen. Néha zavaró volt, hogy emiatt üresjáratok voltak a munkanapban. A kontraszt akkor érződött leginkább, amikor visszatértünk az irodába, ahol egyből lehetett kérdezni a kollégáktól, akik szívesen segítettek

– mesélte.

Dávid szeptemberben kezdett gyakornokoskodni elemzőként a Concorde Értékpapír Zrt.-nél 20 órában az egyetem mellett, már a legelejétől kezdve home office-ban. Ő arról számolt be, hogy nagyjából 2-3 hétig tartott, mire alkalmazkodni tudott a helyzethez, de azóta nem érez különbséget az irodai és az otthoni munkavégzés között. 

„A kezdés azért volt fura, mert egy ilyen helyzetben nem tudja az ember, hogy bizonyos feladatoknál kihez lehet fordulni segítségért, sok az új információ, és nem ismered a kollégákat” – mondta, bár azt is hozzátette, hogy neki nem volt problémája azzal, hogy segítséget kérjen, de szerinte annak, aki visszahúzódóbb természetű, egy ilyen helyzet sokkal nehezebb.

Olyan helyzet is előállt, hogy nem az volt a baj, hogy nem tudta, kihez forduljon segítségért, hanem hogy a projektalapon kiadott feladat elvégzése közben eszébe sem jutott, hogy nem jó, amit csinál, és csak utólag derült ki, hogy a feladatot máshogyan kellett volna elvégezni.

Ha bent ülsz az irodában, akkor a szeniorok nézik, hogy mit csinálsz, és lehet, hogy sokkal előbb kiderül, ha valamilyen feladattal rossz irányba indulsz el

– mondta, ugyanakkor azt is hozzátette, most már bejáratott rendszere van a dolgoknak, és a kollégáktól kapott folyamatos segítség miatt ritkán merül fel hasonló probléma.

Önfegyelem szempontjából is mély víz, de sokat lehet belőle tanulni

Ágoston januárban kezdett a CraftHub rendezvényszervező cégnél hibrid munkarendben, de már tavaly nyáron is szerzett tapasztalatokat arról, hogy milyen távmunkában dolgozni, akkor még gyakornokként. Számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy az egyetemi és diákszervezeti feladatai mellett úgy ossza be a munkahelyi feladatait, hogy az ne menjen a szabadideje rovására.

Még ha meg is van a lista a feladatokról, ha hirtelen közbejön valami, könnyű beleesni abba a hibába, hogy elkezded halasztani a munkát. Ezért elengedhetetlen folyamatosan odafigyelni, és döntést hozni arról, hogy aktuálisan éppen mi a legfontosabb feladat. Velem előfordult, hogy elcsúsztam a munkával, mert nem jól osztottam be az időmet, és ez nem fenntartható hosszú távon

– mesélte.

Ágoston szerint ugyanakkor ebben rengeteget sikerült fejlődnie, köszönhetően a vezetői segítségének. Például annak, hogy együtt tervezték meg, hogy egy adott feladatra mennyi időt szánjanak. De szintén hasznosak voltak a rövidebb és a heti rendszerességű hosszabb megbeszélések, amikor azt értékelték, hogy a hétre kitűzött feladatok közül mit és hogyan sikerült teljesítenie. „A motivációval sosem volt problémám, a betanulás is gyorsan ment még online közegben is. Arra viszont elengedhetetlen odafigyelni, hogy ne vállaljuk túl magunkat” – mondta.

Egyes munkaköröknél a munkaszervezés eleve nem különbözik jelentősen távmunkában az irodaitól. Bernadett a Roche budapesti szolgáltató központjában kezdett el dolgozni gyakornokként júniusban. Már a belépő dolgozók számára kötelező onboarding, és ezt követően maga a munka is online indult el. 

Fotó: AFP / Europress

Mindezekhez békeidőben még az irodába kellett volna menni, azonban Bernadett elmondása alapján a betanulási időszakban egyébként is online tréningeken kellett volna részt vennie. „Alapvetően a főnökömmel álltam kapcsolatban, aki végig biztatott, hogy kérdezzek, ha nem megy valami. Amikor nem értem el őt, voltak üresjáratok, de ez igazából csak arra ösztönzött, hogy magam próbáljam megoldani a problémákat, így ezt is inkább pozitívan éltem meg” – mesélte.

Bár az azóta teljes állásban dolgozó Bernadett a budapesti iroda HR-osztályához tartozik, a napi munka során leginkább külföldi kollégákkal dolgozik együtt, ami szintén online munkaszervezést igényel akkor is, ha éppen nincs járvány. „Néhányszor voltam bent az irodában, és nyáron volt egy irodán kívüli személyes találkozó, ami jó volt, és az is érződik, hogy könnyebb úgy átállni irodai munkáról online-ra, ha a munkatársak már ismerik egymást, de én így sem éreztem nehéznek a munkát” – mesélte.

Vannak előnyei is

A távmunkás pályakezdés néhány területen viszont kifejezetten előnyös is tud lenni, de ennek egy része jelentősen függ attól, hogy az adott cég mennyire veszi komolyan az új munkatársak integrációját. 

Fanni arról számolt be, hogy a cégnél az első napokban nagyon sokat segítettek neki, e-maileket küldtek arról, hogy ki kicsoda a cégnél, belsős oktatásokon vett részt, és azt is részletesen elmagyarázták, hogy hol állnak épp a projektben, amibe bevonták. A kollégáival személyesen 1,5 hónap után találkozott először:

az biztos, hogy egy előny volt, hogy ha az irodában vagy, akkor elcsípsz olyan információmorzsákat, amiket amúgy nem hallanál

– mondta erről.

Összességében ugyanakkor az online kezdés előnye volt például, hogy a fontos információk mindig rendelkezésre álltak írásban, vagy hogy a 20 órás munkarendben voltak 4 órás napjai is, és a távmunkával nagyjából napi kétórányi utazást tudott megspórolni.

Ahogy a pályakezdők tapasztalatai alapján is látszik, a távmunkának a munkaerőpiac ezen szegmensében is vannak előnyei, de a cégek részéről is plusz odafigyelést és alternatív munkaszervezési megoldásokat igényel.

Juhász Réka, a Columbia University adjunktusa nemrég a G7 Podcastban saját kutatását összegezve amellett érvelt, hogy várhatóan a távmunka nem marad meg a gazdaságban olyan mértékben, amennyire a járvány hatására elterjedt. Ugyanakkor már az is látszik, hogy a cégek kísérleteznek azokkal a technológiákkal és szervezeti megoldásokkal, amik akár a gyakornokok és pályakezdők integrációját is megkönnyíthetik a járvány után is megmaradó távmunkában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOtthon tényleg senki sem kreatív, vagy csak ürügyet keresnek a cégek?Már körvonalazódik, hogy hogyan fogunk a járvány után dolgozni, azonban az új technológiákkal még a cégek is csak kísérleteznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is maradA történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet fiatalok fiatalok foglalkoztatottsága home office járvány munkaerőpiac pályakezdő távmunka Olvasson tovább a kategóriában