Az elmúlt években a fejlett világban nagyon megnőtt azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik boldogtalannak érzik magukat az állásukban, és új munkahelyet keresnek, több-kevesebb sikerrel. Újabban ennek a trendnek egyik fontos mellékszála, hogy azok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak munkahelyet váltani, úgy enyhítenek a problémájukon, hogy a jelenlegi állásukban maradva „csendben visszavonulnak”. Angolul a quiet quitting kifejezést használják a jelenségre.

A quiet quitting nagyon megosztja a munkaerőpiaccal foglalkozó szakembereket, a munkaadók természetesen aggódnak, hogy a foglalkoztatottak elkötelezettsége és lelkesedése hanyatlik, a legtöbb szakember azonban az általános problémákra (értelmetlennek tartott feladatok, kevés szabadidő, kiégés előtti állapot) adott válasznak tekinti. Egy angol kutató most a The Conversationben megjelent cikkében tudományos eredményekre hivatkozva azt vezeti le, hogy még a munkaadók is jól járhatnak, ha az alkalmazottaik a minimális elvárásoknál egy fikarcnyival sem teljesítenek többet.

Nilufar Ahmed a Bristoli Egyetem munkatársa szerint az elmúlt 20 évben gyakorlatilag a túlórázás munkakultúrája hódította meg a világot, az állásoknak szerves része lett az a munka, amelyet a munkaadók a valóságban nem fizetnek ki. Különösen a pályájuk elején járó fiatalok látják úgy, hogy az életüket csak akkor tudják jól sínre tenni, ha a munkahelyi előremenetelhez elvárt plusz munkákat is elvégzik.

Ez a várakozás azonban sok esetben nem teljesül, és a csalódás átbillenti a mérleg nyelvét: a munkavállalók már menekülnének vissza a magánélet és a munka helyes egyensúlyába.

Ezért keresnek egyre többen rugalmas foglalkoztatási formákat, de ha erre nincs lehetőség, akkor a célt el lehet érni a csendes visszavonulással is.

Ahmed azt emeli ki, hogy a kiégés borzasztó károkat okozhat a munkaadóknak, így még nekik is jó lehet minden olyan megoldás, amellyel ez elkerülhető. Márpedig a quiet quitting erre alkalmas lehet. Kissé talán idealisztikus módon összeállított érvelésében Ahmed azt vezeti le, hogy a boldogabb munkavállaló termelékenysége és elkötelezettsége rengeteg kutatás bizonyítása szerint javul. A kiegyensúlyozott alkalmazott nagyobb valószínűséggel viselkedik barátságosan és nyíltan a munkahelyén, márpedig jelentős részben ez teremti meg azt a környezetet, amely mindenki számára élvezhetőbbé teszi a munkavégzést.

A csendes visszavonulók csak annyi munkát végeznek el, amennyi minimálisan szükséges, és ennek megvan az az előnye is, hogy megszűnik a hasonló szinten lévő kollégákkal folytatott állandó versengésük - amely tanulmányok szerint egyébként káros hatással van a munkamoráljukra.

A csendes visszavonulás így – az ilyen logika szerint – végső soron növeli a termelékenységet, és így a cég profitját is. A munkaadóknak pedig nem a termelékenység csökkenésétől kellene tartaniuk, pont hogy segíthetik annak növekedését, ha támogatják a csendes visszavonulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet munka munkaadó munkavállaló quiet quitting termelékenység Olvasson tovább a kategóriában