Az iparág akkor is meg tudja rángatni az ország gazdaságát, amikor nincs is válságban. Autóvásárlóként viszont jól járhatunk az egyre olcsóbb cellákkal.
Joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók dúskálnak a pénzben, részvényei pedig napjaink legjobb befektetései. A valóság távol áll ettől.
Akadnak kérdőjelek a külügyminisztériumi statisztikák körül, de a magyarországi beruházási tendenciák valóban szembementek a közelmúltban kedvezőtlen globális trendekkel.
Magyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Nagyon meglepő lett volna az elmúlt évek folyamatai alapján, ha tényleg nem termelhetne éjszakánként a Samsung szinte folyamatosan bővített üzeme.
A kínai cégek ma még messze az élen járnak, de a nyugati fogyasztói szokások és a konkurencia által ígért technológiai áttörések is átrendezhetik a piacot.
Egy év alatt eljutottunk odáig, hogy cáfolni kell, hogy akkumulátorgyár lenne egy még csak tervezett, fém alkatrészeket előállító üzem.
A nátrium-ionos akkumulátorokkal már az 1970-es évek óta kísérleteznek szerte a világban, piaci sikerre most ezt a technológiát is Kína viheti.
Erről egy üzletembereknek szervezett találkozó beszélt Hszi a CATL alapítójának. Pár nappal később elálltak egy tervezett tőzsdére lépéstől is.