Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. december 16. 04:32 Podcast

1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük

A magyar export négy százaléka egyetlen tétel, a lítium-ion akkumulátor

– mondta el a G7 podcastjában Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ez az adat önmagában jól megvilágítja, hogy alig néhány év alatt milyen jelentős gazdasági szerepe lett Magyarországon az akkumulátorgyáraknak. A jelenlegi kapacitás 87 gigawattóra, de a kormány tervei ennél is grandiózusabbak: az elfogadott stratégia alapján 250 gigawattóra kapacitás kiépítése a cél, ezzel 

Magyarország adhatná az európai elektromos autókhoz szükséges éves kapacitás akár 20-30 százalékát.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kormányzat stratégiát dolgozott ki arra, hogy fejleszteni kell az akkumulátorgyártást Magyarországon. Azt már nem gondolták végéig, hogy tulajdonképpen milyen áron és miért is kellene ekkora mértékű kapacitás. A stratégiában vagy más kormányzati dokumentumban nyoma sincsen bármilyen költség-haszon elemzésnek, annak vizsgálatának, hogy a kormányzati beruházások hogyan és mikorra térülhetnek meg.

Próbálnak közgazdászok becsülni valamit, vagy gondolkodni, de hivatalosan jó lenne erről valamiféle költség-haszon elemzés. Ami biztos, hogy a GDP-t papíron, statisztikailag meg fogják dobni ezek a beruházások. Az is biztos, hogy jelentős exportra fognak termelni, tehát az exportbevételek is nőni fognak

– foglalta össze Éltető Andrea, hogy mit tudhatunk a beruházások kapcsán.

Azt is tudni lehet azonban, hogy az exportnak nagyon nagy lesz az importtartalma. A várható gazdasági hatások az eddigi, főként német autóipari beruházásoktól jelentősen elmaradnak. Ennek fő oka, hogy a dél-koreai és kínai befektetők vagy importálják otthonról a szükséges anyagokat és alkatrészeket, vagy hozzák magukkal a saját beszállítóikat.

És ez nemcsak a fontos vegyi – mint az elektrolit vagy a katód – alapanyagokra vonatkozik, hanem mindenre. Egy fém vagy műanyag akkumulátortartó lemezt sem magyar cégtől szereznek be, hanem a meglévő partnereiktől.

Egyes hangok szerint majd nagyjából 30 év múlva kapcsolódnak az ázsiai cégek a hazai gazdasághoz, kialakulnak érdemi együttműködések. Éltető Andrea kevésbé optimista:

Rövid és rövid-közép távon én nem látom azt, hogy a magyar szakmai cégek ebbe a technológiai folyamatba hogyan tudnának bekapcsolódni.

Hiába nem látni, hogy sok haszna lenne az akkumulátorgyáraknak, mégis kiemelkedő összegeket költ ezekre a kormányzat. A közvetlen állami támogatás már 663 milliárd forint, de ezen kívül további legalább 600 milliárd forint állami pénz ment áramhálózati, víziközmű-, valamint út- és vasútfejlesztésre. Ezen felül három kombinált ciklusú gázerőművet is építeni kell, hogy biztosítani lehessen az akkumulátorgyárak nagyon magas áramfogyasztását. (Korábbi cikkünkben a G7-en azt számoltuk ki, hogy várhatóan tizedével emelik a fejlesztés alatt álló üzemek a hazai áramfogyasztást.)

A beszélgetésben elhangzottakat összefoglalva, az alábbi fő problémák merülnek fel:

  1. A beruházások legalább 10-20 százalékát közvetlenül a magyar adófizetők finanszírozzák.
  2. A közvetlen támogatáson kívül több száz milliárd forintos állami infrastruktúrafejlesztésre van szükség például a villamosáram, vízi és közlekedési infrastruktúra területén.
  3. Az akkumulátorgyárak elszívják más fontos területek elől az állami forrásokat.
  4. Kiemelt környezeti terhelést okozhatnak.
  5. A gyárak sokszor nem tartják be a munkavédelmi és egészségügyi szabályokat, és ezt az enyhe büntetésekkel, a gyárakra szabott szabályozással még segíti is a kormányzat.
  6. Gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás, mert az ázsiai cégek minden beszállítás kapcsán saját ázsiai kapcsolataikra építenek, nem nyitnak a hazai beszállítók felé.

A környezetvédelmi megfontolások mellett a munka- és balesetvédelmi kérdések jelentenek igazán problémát. A gyárak árbevételéhez mérten annyira eltörpülnek a bírságok, hogy a cégek egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ez pedig nem véletlen: a kormányzat folyamatosan úgy alakítja a szabályozást, hogy minél inkább megkönnyítse az akkumulátorgyárak létesítését és működését, akkor is, ha nem tartják be az előírásokat.

Olyan eset is ismert, amikor a hatóság hónapok alatt háromszor ment ki ellenőrizni a Samsung SDI gödi gyárába, de a figyelmeztetések ellenére sem volt kiépítve tűzvédelmi berendezés. Emiatt alig négymillió forintos büntetést tudtak kiszabni. „Alig néhány héttel az ellenőrzés után 2021 májusában kigyulladt 36 akkumulátormodul a Samsungban, és kimentek a tűzoltók. Első dolguk lett volna, hogy áramtalanítsanak, de nem volt főkapcsoló, mert nem volt kiépítve. Nem volt kiépítve semmi, nem működtek a tűzjelző berendezések, nem volt tűzvédelmi útvonal, nem volt térkép. Ilyen szinten nem tartják be sorozatosan a határozatokat”  – hozott egy példát a rossz gyakorlatra Éltető Andrea.

Ez az egyedi eset rendszerszintű problémára világít rá, amit nem kezel a kormányzat. Sőt, a nyilvánosságot egyre jobban próbáljak kizárni a gyárak működéséből. A sok érzelmet felkorbácsoló lakossági fórumokat például úgy küszöbölik ki, hogy lehetővé tették az online megtartást – ott nem kell számolni botrányos jelenetekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast akkumulátorgyártás akkumulátoripar catl debrecen export göd környezetszennyezés podcast samsung sdi Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2025. május 24. 06:05 Podcast

A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Holtzer Péter
2025. április 19. 06:50 Podcast

Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?

Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.

Fontos

Regős Gábor
2025. június 18. 13:40 Pénz

Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?

Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.

Vámosi Ágoston
2025. június 17. 13:57 Világ

A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése

Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.

Jandó Zoltán
2025. június 17. 11:22 Adat, Közélet

Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát

A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.