Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy negyedét magánforrásból finanszírozzák. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egy jelentős része az állami rendszer helyett a piaci alapon működő szolgáltatóknál pénzért keresi a gyógyulást. Ezzel a költéssel regionális szinten és Európában is az élbolyba tartozunk. De hová tart a magyar magánegészségügy? Milyen kihívásokkal néz szembe? A G7 Mentés másként podcastjának legújabb adásában Rékassy Balázs orvossal, egészség-szakpolitikai szakértővel beszélgettünk. 

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A hazai magánegészségügy méretéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. „Ma a becslések szerint körülbelül 900 milliárd forint az, amit a magánegészségügy beszippant. Ez szemben áll az állami, körülbelül – alulról súrolva – 3000 milliárd forintos kiadással. A 900 milliárd is egy igen jelentős összeg, (de) nehezen mérhető, nem teljesen átlátható a piac. Biztos a hallgatók között is van olyan, aki – vagy a rokona – elment egy magánrendelőbe, fizetett, és nem feltétlenül kapott erről számlát” – mondta Rékassy Balázs.

Fotó: Draskovics Ádám

Motivációt vesztett orvosok vs. hálapénz

A covid alatt a kormány régi adósságát törlesztette az orvosok felé azzal, hogy a béreket egy jó szintre emelte, ugyanakkor a hálapénzt kriminalizálta. A lépés ugyan jónak tűnt, azonban a hátrányai hamar elkezdtek megmutatkozni.

„Elkövették azt a hibát, hogy azt mondták, emeljük meg a fizetéseket egységesen, egy dolog számít, hogy hány éve dolgozol a rendszerben, illetve hogy tilos elfogadni a hálapénzt. Ezzel sikerült azt elérni, hogy megszűnjön a motiváció. Miért műtsek én ötöt egy nap, ha a főnököm sem motiváltabb, sőt, az intézmény sem motivált, mert csak nő a vesztesége, mivel valós költségek alatt finanszírozott az ágazat. Elég a két-három műtét is, azt megcsináljuk délután háromig szépen kényelmesen, aztán eldönthetem, hogy elhúzok a fiammal pecázni, vagy átcsábított a magánellátó, és húzok át oda. Mivel a műtétes szakmákban, valljuk be, többet kerestek az orvosok, mint a megemelt állami fizetés, a családjuk és ők maguk hozzá voltak szokva a magasabb jövedelemhez, ezért nem a délutáni pecázást választották, hanem a magánellátásba való átcsábulást.”

Az idő nemcsak pénz, élet is

2023-ban a covid előtti utolsó békeévhez, 2019-hez viszonyítva jelentős visszaesés látható az egyes szolgáltatásokban. A legnagyobb visszaesést a krónikus betegellátás és rehabilitáció területén látjuk, ahol 70 százalékra esett vissza a betegellátás 2019-hez képest. Tehát nem kapnak megfelelő mértékű krónikus ellátást, rehabilitációs szolgáltatást az emberek. A járóbeteg-ellátásban, illetve aktív fekvőbeteg-ellátásban országos szinten 10 százalékkal csökkent a betegforgalom. Ennek oka részben az, hogy az emberek kevésbé mennek orvoshoz, részben az, hogy nem is találják meg az orvosukat.

„Én népegészségügyi szakemberként, orvosként állandóan izgulok, hogy ezek az esetek egyszer csak súlyosabb formában kerülnek elő. A rendszeren belülről látom, hogy sajnos a régebbi megszokott betegutak megszűntek, felborultak. Még ha van is háziorvosom, és jó fej, próbálja szervezni, hogy nekem milyen vizsgálatokra van szükségem, sok esetben ő maga se tudja már, hogy hová, mikorra tudok időpontot kérni, és hová kell engem beutalnia. Sok esetben ezek annyira elhúzódó vizsgálatok, hogy komoly veszteséget és egészségkárosodást okoznak.

Nekem az egyik mániám, hogy az onkológiában az idő egyértelműen nem is pénz, hanem élet.

A vizsgálatok ideje nagyon erősen befolyásolja azt, hogy milyen fázisban lehet elkapni a daganatot. Ha még csak egy szoliter tumor van kialakulóban, azt valószínű, hogy meg lehet műteni, és utána nyugvópontot lehet tenni megfelelő kontrollal, kezelni lehet az egészet. Ha már ez a daganat az idők során, mivel lassan történnek a vizsgálatok, szóródni vagy növekedni kezd, akkor a túlélési esélyek sokkal rosszabbak.”

Az adásban többek között szó esik még:

• az orvosok teljesítményértékelési rendszerének bevezetésével kapcsolatos bizonytalanságokról;
• az egészségpénztárak és biztosítások helyzetéről;
• a magyarok általános egészségi állapotáról;
• az állam kísérletéről a várólisták lefaragására;
• a magánellátásban tapasztalható áremelésről és ezek hatásairól.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fúziós energiatermelést szupravezető mágnesek állítják pályáraA fúziós energiával kapcsolatban rendre megjelennek vad jóslatok és forradalmasító startup-ötletek. Ezeknek nem érdemes hinni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?A felek a várakozásoknál jobban bírták a gazdasági háborút, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak ne fájnának a korlátozások. Új podcastsorozat a G7-en!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast egészségügy onkológus orvosi béremelés várólista Olvasson tovább a kategóriában