Sosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?
Történelmi előzmények nélküli volt azoknak a szankcióknak a mennyisége és komolysága, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve szövetségeseik Ukrajna invázióját követő hónapokban Oroszországgal szemben elfogadtak. És bár a kezdetben voltak olyan hangok, amelyek az orosz gazdaság gyors összeomlását várták, mindez nem valósult meg, ahogy az európai gazdaság sem omlott össze az orosz gázfegyver élesítése után. Magyarországon viszont a szankciókról szinte lehetetlen egyszerűen csak külpolitikai és külgazdasági kontextusban beszélni, hiszen a kormánypárti kampány miatt ez már a háború kitörését követő hónapokban kapott egy belpolitikai keretezést.
A G7 új podcastsorozatában, a Függő Változóban arra vállalkozunk, hogy havonta egy alkalommal megpróbáljunk egy fontos és aktuális témát több oldalról, több vendéggel beszélgetve, de a tanulságokat leszűrve bemutatni. A sorozat első adásában a szankciók belpolitikai keretezéséről és megítéléséről beszélgetünk uniós kontextusban, a szankciókról pedig a külpolitikai és gazdasági várakozások és történések európai és oroszországi vonatkozásait összegezve próbálunk mérleget vonni.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont kutatási igazgatója: “amikor az európai választók azt látják, hogy a háború immár másfél éve folytatódik, joggal gondolhatják, hogy akkor minek ez az egész, ha nem tudta megelőzni a háborút vagy végetvetni neki. Ezt a fajta népszerűségi eróziót természetesnek gondolom. Erre jön rá a különböző politikai narratívák hatása (…). Mindenhol történt a politikai elit részéről szankcióellenes kommunikáció, de amivel Magyarország nagyjából egyedül van az EU 27 tagállamában, hogy a tömeges támogatottsággal rendelkező kormány részéről direktben érkezik a szankciók elleni kritika.”
Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem globális tanulmányok intézetének docense: “én úgy gondolom, hogy mérvadó hangok egy pillanatig nem állították, hogy ezeknek a szanckióknak önmagukban kéne megfékeznie, más megfontolásokra kényszeríteni Oroszországot. Ezek csak jelzésértékkel bírnak, illetve megdrágítják Oroszország eltervezett lépéseinek a megvalósítását.”
Deák András, energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa: “az én szempontomból inkább az volt a meglepő, hogy milyen kevés eszközzel sikerült ezt kezelni. Ebben nyilván szerepet játszott a meleg (európai) tél, ebből következett a megtakarításaink több mint fele, de a rendkívül magas gázár is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari és lakossági fogyasztók is visszavágták a fogyasztásukat. Én erre mind számítottam, és azt gondoltam, hogy nem lesz elég. De elég volt.”
Mészáros R. Tamás, akit a G7-re írt cikkéről kérdeztük: “amíg Irán, Venezueala vagy Kuba esetében egy nagy világgazdasági és pénzügyi hatalmat képviselő nyugati világ állt szemben apró, a világgazdaságba gyengén integrált szereplőkkel, addig Oroszország egy számos nyersanyagból önnellátásra képes, az olaj területén fontos világgazdasági szereppel bíró ország, melynek elzárása súlyos érdekellentéteket szül, és ez gátja volt a szankciók sikerességének.”
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.