Történelmi előzmények nélküli volt azoknak a szankcióknak a mennyisége és komolysága, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve szövetségeseik Ukrajna invázióját követő hónapokban Oroszországgal szemben elfogadtak. És bár a kezdetben voltak olyan hangok, amelyek az orosz gazdaság gyors összeomlását várták, mindez nem valósult meg, ahogy az európai gazdaság sem omlott össze az orosz gázfegyver élesítése után. Magyarországon viszont a szankciókról szinte lehetetlen egyszerűen csak külpolitikai és külgazdasági kontextusban beszélni, hiszen a kormánypárti kampány miatt ez már a háború kitörését követő hónapokban kapott egy belpolitikai keretezést.
A G7 új podcastsorozatában, a Függő Változóban arra vállalkozunk, hogy havonta egy alkalommal megpróbáljunk egy fontos és aktuális témát több oldalról, több vendéggel beszélgetve, de a tanulságokat leszűrve bemutatni. A sorozat első adásában a szankciók belpolitikai keretezéséről és megítéléséről beszélgetünk uniós kontextusban, a szankciókról pedig a külpolitikai és gazdasági várakozások és történések európai és oroszországi vonatkozásait összegezve próbálunk mérleget vonni.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont kutatási igazgatója: “amikor az európai választók azt látják, hogy a háború immár másfél éve folytatódik, joggal gondolhatják, hogy akkor minek ez az egész, ha nem tudta megelőzni a háborút vagy végetvetni neki. Ezt a fajta népszerűségi eróziót természetesnek gondolom. Erre jön rá a különböző politikai narratívák hatása (…). Mindenhol történt a politikai elit részéről szankcióellenes kommunikáció, de amivel Magyarország nagyjából egyedül van az EU 27 tagállamában, hogy a tömeges támogatottsággal rendelkező kormány részéről direktben érkezik a szankciók elleni kritika.”
- Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem globális tanulmányok intézetének docense: “én úgy gondolom, hogy mérvadó hangok egy pillanatig nem állították, hogy ezeknek a szanckióknak önmagukban kéne megfékeznie, más megfontolásokra kényszeríteni Oroszországot. Ezek csak jelzésértékkel bírnak, illetve megdrágítják Oroszország eltervezett lépéseinek a megvalósítását.”
- Deák András, energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa: “az én szempontomból inkább az volt a meglepő, hogy milyen kevés eszközzel sikerült ezt kezelni. Ebben nyilván szerepet játszott a meleg (európai) tél, ebből következett a megtakarításaink több mint fele, de a rendkívül magas gázár is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari és lakossági fogyasztók is visszavágták a fogyasztásukat. Én erre mind számítottam, és azt gondoltam, hogy nem lesz elég. De elég volt.”
- Mészáros R. Tamás, akit a G7-re írt cikkéről kérdeztük: “amíg Irán, Venezueala vagy Kuba esetében egy nagy világgazdasági és pénzügyi hatalmat képviselő nyugati világ állt szemben apró, a világgazdaságba gyengén integrált szereplőkkel, addig Oroszország egy számos nyersanyagból önnellátásra képes, az olaj területén fontos világgazdasági szereppel bíró ország, melynek elzárása súlyos érdekellentéteket szül, és ez gátja volt a szankciók sikerességének.”
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban
Sok potenciált látnak az adminisztratív jellegű munkák felszámolásában a mesterséges intelligencia felhasználásával a fiatalok, de közben elég reálisan látják azt is, hogy a kognitív és a tanulási képességek, az emberi intelligencia leépüléséhez vezethet.
Fontos
Zuhanórepülésbe kezdtek a kormánynak kedves demográfiai mutatók
Harmadik hónapja csökkent a születések száma, miközben az év első 9 hónapjában a házasságok száma is zuhant.
Mely magyar városok a leginkább vallásosok?
Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.
Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik
A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
