A diktatórikus berendezkedés több évtizedes építgetése után senki sem kételkedett Vlagyimir Putyin győzelmében. De behív-e újabb százezreket Ukrajna ellen?
Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.
Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.
Trump egy kampányrendezvényen azt mondta, nem segítene azoknak a NATO-tagországoknak, akik nem költenek eleget a védelemre.
Baskíriában több ezren álltak ki egy börtönre ítélt aktivista mellett, hiába kezelik különös szigorral a megmozdulásokat az orosz hatóságok az ukrajnai támadások óta.
Hamarosan az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokra is kiterjeszti pénzügyi szankcióit az Egyesült Államok, amitől az orosz hadiipar importjának elfojtását remélik, bár sok a potenciális buktató.
Tüzérségi lőszerek után ballisztikus rakétákat is beszerzett Észak-Koreából Oroszország, és már használja is őket.
Nehéz megérteni, hogy a sok fronton támadásban lévő oroszok miért képtelenek felszámolni egy maximum pár száz ukrán katona által védett kis hídfőt.
Erőteljes állami gazdaságélénkítés, kétséges megtérülésű beruházások, ellentmondásos migrációs politika - a korábbinál sokkal több az orosz-magyar párhuzam.
A miniszter szerint csupán néhány éve van Európának, hogy komolyabban felkészüljön egy konfliktusra.