Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2024. május 15. 05:33 Világ

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

Az ukrán állam anyagi és katonai támogatását az utóbbi hónapokban egyre komolyabb problémák hátráltatták az Egyesült Államokban és Európában is. 

Washingtonban – a Republikánus Párt belső vitái, Donald Trump de facto elnökjelölt és képviselőházi radikális követői Ukrajna-ellenes álláspontja miatt – fél évbe telt átnyomni a kongresszuson a támogatás megújítását, ami a fegyverszállítások időleges leállásához és az ukrán készletek elapadásához vezetett, így pedig az utóbbi hetek orosz sikereihez is hozzájárult.

Az Európai Unióban közben a mai napig él az eszkalációtól való félelem, ami (szemben a magyar sajtót ellepő kormánypropaganda állításaival) jelentősen korlátozza a katonai segítség mértékét és hatásosságát; míg a pénzügyi támogatást a tagállamok és az Európai Unió közösségi fiskális kapacitásainak szűkössége és egyebek mellett az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar akadékoskodás is nehezíti.

Ebben a helyzetben az Ukrajna támogatását alapvető biztonságpolitikai érdeknek tartó transzatlanti körökben egyre nagyobb az igény a finanszírozás alternatív, a napi politikai hangulattól független, fenntartható forrásai iránt. E téren az utóbbi hónapokban az orosz jegybank két éve zárolt tartalékvagyonának lefölözése, illetve kisajátítása került a figyelem középpontjába.

Az ukrajnai orosz agresszió 2022. februári kezdetét követően kivetett pénzügyi szankciók keretében a tágabb nyugati szövetségi rendszer országai az orosz központi bank mintegy 260 milliárd euró értékű külföldi vagyonát helyezték zár alá, hogy ezzel is nehezítsék az orosz gazdaság finanszírozását, Oroszország nemzetközi pénzügyi hálózatokban való részvételét, és bedöntsék a rubel árfolyamán. A pénzügyi összeomlás nem jött el, a vagyon pedig azóta is különböző nyugati számlákon kamatozik. Egészen az idei év áprilisáig, amikor hirtelen felgyorsultak az események.

  • Az Egyesült Államok kongresszusa április végén, az Ukrajnának nagy nehezen megszavazott támogatási csomaghoz csatolva elfogadta a REPO névre keresztelt törvényt,*Ez a betűszó hivatalosan a törvény neve, a Rebuilding Economic Prosperity and Opportunity for Ukrainians Act rövidítése, egyben azonban mint sok más törvénycím esetében, szójáték is: a repo az amerikai szlengben a reposession, azaz tulajdon jogos visszavétele önbíráskodás útján. amelynek értelmében lehetővé vált az orosz jegybanki vagyon kisajátítása és Ukrajnának való átadása.
  • Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szintén április végén egy, Ukrajna újjépítéséről szóló határozatában felvetette egy nemzetközi háborús jóvátételi mechanizmus kialakítását, és felszólította az orosz jegybanki vagyont zároló országokat, hogy az orosz tőkét is ajánlják fel ezen mechanizmus részére. Hasonló lépést sürgetett az Európai Parlament a júniusi választások előtti utolsó ülésén számos keleti képviselő is.
  • Az Európai Unió tagállamai a tőkéhez ugyan nem mernek hozzányúlni, de hosszú tárgyalásokat követően a múlt héten előzetesen megállapodtak róla, hogy az orosz tőke kamataiból egy pénzalapot hoznak létre Ukrajna számára, amelyből katonai és nem katonai beszerzéseket finanszíroznak majd, a várakozások szerint évi 3-5 milliárd euró értékben.

Ez egyszerre jelenti, hogy az orosz vagyon elkobzása lassan megindult, de azt is, hogy egyelőre nagyon korlátozott mértékben: ez az összeg csepp a tengerben Ukrajna finanszírozási igényéhez képest. Az orosz vagyon felhasználására további tervek is keringenek, ám az egyelőre kérdéses, hogy hajlandóak lesznek-e ennél tovább merészkedni az uniós országok.

Sok pénz, sok aggodalom

Mint a legtöbb hasonló lépés, a mostani pénzügyi offenzíva terve is az amerikai kormánytól származik. A Fehér Ház sajtóhírek szerint az év elején – az ukrajnai támogatást övező belpolitikai viták közepette – kezdte el a vagyon kisajátítására kapacitálni a hét nagy fejlett gazdaság, a G7-csoport tagjait és az Európai Uniót. A tervet eddig a hetesből Kanada és az Egyesült Királyság kormánya biztosította támogatásáról, Európa azonban óvatosabb.

Ennek az egyik prózai oka, hogy az EU számára sokkal nagyobb a tét. A zárolt orosz vagyon döntő része az uniós tagállamokban hever, míg az Egyesült Államokban zárolt orosz állami vagyon néhány milliárd eurót tesz ki a 260-ból. Moszkva az Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es elfoglalása után tudatosan készült a pénzügyi háborúra, és folyamatosan csökkentette amerikai kitettségét, ami jelentősen csökkenti a REPO-törvény erejét.

A vagyon elkobzása mellett számos további szakmai és politikai érv is felmerül. Az ügy fő ellenzői közé tartozó európai jegybankárok egyik fő problémája, hogy a jegybanki tartalékvagyon központi szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi stabilitás fenntartásában, a valuta- és fizetésimérleg-válságok elhárításában és kezelésében. A tartalékok elkobzása olyan precedenst teremtene, amely mélyen aláásná a jelenlegi tartalékrendszer fenntartásához szükséges bizalmat, ebből fakadóan pedig a globális pénzügyi rendszer működését is. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke például arra figyelmeztetett, hogy a tartalékvagyon elkobzása és felhasználása „felrúghatja azt a nemzetközi rendet, amelyet védeni akarunk, és amelynek betartását elvárnánk Oroszországtól”.

Egy kapcsolódó dilemma, hogy a vagyon kisajátítása súlyos gyakorlati pénzügyi hatásokkal járna. A dolog azt az érzést keltené az Európával és a tágabb nyugati szövetségi rendszerrel politikailag hadilábon álló országok befektetőiben, hogy pénzük nem feltétlenül van biztonságban Európában. Erre hivatkozva harmadik országok népes csoportja lobbizik az EU-nál a terv ellen, Szaúd-Arábiától Indonézián át Kínáig. A bizalom megingása a félelmek szerint hosszabb távon csökkentené az EU-ba áramló közel-keleti vagy kínai tőke mértékét, sőt akár jelentős tőkekimenekítéshez is vezethetne.

További probléma a manőver jogszerűsége. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint az összeg kisajátításának nincs jogalapja; olasz kollégája, Giancarlo Giorgetti pedig úgy fogalmazott, „nehéz és összetett dolog” lenne megfelelő jogi indoklást fűzni. Az egyik probléma az állami szuverenitás, illetve a végrehajtás alóli immunitás kérdése: a nemzetközi jog szerint nem lehet csak úgy elkobozni más szuverén államok vagyonát, és a kivételes esetek köre relatíve szűk.

Egy kapcsolódó gond, hogy ugyan a jogszerűség általában mérsékelt szerepet játszik az állami megfontolásokban, amikor alapvető geopolitikai és biztonsági érdekek forognak kockán, de az európai jogállamokban az államhatalom feletti korlátok fényében bármit még nemzetbiztonsági indokkal sem lehet megtenni – főleg, ha a lépés célpontjai jó ügyvédekkel rendelkeznek. Ezt jelzi az az áprilisban lezárult ügy, amelyben az Európai Unió Bírósága mentesített két orosz oligarchát az uniós szankciók alól, miután megítélése szerint az Európai Bizottság nem bizonyította kielégítő mértékben, hogy tevékenységük közvetlenül hozzájárult Ukrajna lerohanásához.

Ennek fényében könnyen elképzelhető, hogy a tartalék elvétele szövevényes jogi ügyekbe torkollna, amelyek nem biztos, hogy az európai intézmények és tagállamok győzelmével zárulnának. Az EU geopolitikai erejének pedig az adná a legnagyobb pofont, ha saját bíróságai kaszálnák el nemzetközi politikai érdekérvényesítését.

Akárcsak a fegyverszállítások, a pénzügyi háború esetében is fontos elem az orosz megtorlástól való európai félelem. Bár az elmúlt két évben számos európai cég jelentős veszteségek mellett is otthagyta az orosz piacot, a Raiffeisen vagy az OTP láthatóan nem nagyon akar szabadulni orosz üzletétől és tőkéjétől, és az európai kormányoknál is befektetései védelme érdekében lobbizik.

Nem nyúlnak a tőkéhez

A fenti aggályok miatt az európai tervek kiindulópontja az volt: hogyan lehet Ukrajnát támogatni a pénzből a tőke megbolygatása nélkül. 

Egy, Ukrajna, Amerika és Belgium által is támogatott terv arról szólt, hogy az orosz tartalékot fedezetként használják fel. Ukrajna jelenleg nem tud piaci finanszírozáshoz jutni, miután a háborúban álló, külső pénzügyi támogatás nélkül életképtelen országnak magánbefektető nem adna pénzt. A piaci szereplők ugyanakkor vélhetően jóval nagyobb érdeklődést mutatnának az ukrán adósság iránt, ha Kijev képes lenne fix fedezetet nyújtani államkötvényeihez, például az orosz devizatartalék formájában.

Egyelőre ugyanakkor ez a terv sem ment át, mert számos újabb komplikációt szülne. Például nem világos, mi történne az orosz vagyonra felvett, vélhetően évtizedes futamidejű kölcsönökkel, ha véget ér a háború, békét kell kötni Oroszországgal, és ennek keretében a jegybanki vagyont is vissza kell majd szolgáltatni.

Egy másik verzió, amellyel az amerikai kormány állt elő, hogy a szövetséges országok bocsássanak ki adósságot mintegy 60 milliárd dollár értékben, ezt adják át Ukrajnának, és a jövőben az orosz jegybanki tartalék hasznából törlesszék az összeget. Ebben a konstrukcióban egyrészt alacsonyabb kockázat és így kamat mellett lehetne pénzt szerezni, másrészt Kijev rövid idő alatt juthatna jelentős összeghez, amelyre a háború állásának fényében nagy szüksége van.

Ám ez esetben is felmerül, hogy mi lenne a pénzzel, ha a háború véget ér, ahogy az is, hogy kit terhelne a felelősség, ha a jövőben a nyugati kamatok – és így az orosz hozamok – csökkenése esetén a hozam nem fedezné az adósságtörlesztés költségét.

Kis haszon, kevés fegyver

Ennek fényében az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői egyelőre egy minimális tervvel álltak elő. Ez arról szól, hogy az orosz vagyon hasznát fölözik le, amelyet a 2021-ben az EU katonai vagy védelmi vonatkozású külső tevékenységének fedezésére létrehozott, azóta elsősorban Ukrajna támogatására használt, márciusban 5 milliárd euróval megtoldott Európai Békekeretbe csatornáznának. A pénz 90 százaléka fegyverbeszerzéseket finanszíroz majd, 10 százaléka nem katonai jellegű támogatást nyújt Ukrajnának. A jelen kamatkörnyezetben évi 3-5 milliárd euróra számítanak, amit segít kontextusba helyezni, hogy Ukrajna idei külső finanszírozási igényét a Nemzetközi Valutaalap 40 milliárd dollárra becsülte.

Ezen megoldás átnyomása sem volt egyszerű. Az egyik probléma a vagyon eloszlásának Európán belüli egyenlőtlensége volt. A 260-ból 190 milliárd Belgiumban, az Euroclear pénzügyi szolgáltató számláin hever, ahol idén februárig mintegy 4,4 milliárd euró hasznot és egymilliárd eurós adókötelezettséget termelt.

Erről a pénzről a belga hatóságok nehezen akartak lemondani. A belga kormány ugyan közölte, hogy a haszonra kivetett adót Ukrajnának szánt fegyverekre költi, más EU-s tagállamok ezt olcsó könyvelési trükknek tartják. Ezen álláspont szerint a belgáknak hatalmas mázlijuk volt, hogy az ölükbe hullott az extra adóbevétel, és tisztességtelen a szankciók járulékos hasznából kimaradó tagállamok felé, hogy a belga kormány Ukrajna kétoldalú támogatásaként számolja el ezeket az összegeket. Belgium végül párhetes huzavona után belement, hogy a pénzt bedobja a közösbe, és az Euroclear marzsát is hajlandó volt 3-ról 0,3 százalékra csökkenteni. Ugyanakkor az első két éves hasznot egyelőre az Euroclear a kétes jogi helyzet fényében félreteszi, és csak az idei évtől termelődő kamatot adná át. Az első kifizetés a tervek szerint júliusban történhet meg.

A másik gondot az Ukrajna felfegyverzésétől tartózkodó uniós tagállamok jelentették. Ezek közé tartoznak az EU névleg semleges tagállamai, mint Ausztria, Írország, Málta és Ciprus, de sajtóértesülések szerint az ellenzők között volt Magyarország is. Ezen országok kielégítését szolgálja a 90-10 felosztás, amelynek fényében a semlegesek elmondhatják magukról, hogy nem támogatják a fegyverszállítást. Az előzetes megállapodás szerint ezt azzal is nyomatékosítják, hogy az alap katonai felhasználásáról szóló programpont szavazásán tartózkodnak, cserébe nem vétózzák meg a tervet.

A kompromisszumoknak hála az Európai Unió Tanácsában a tagállamok nagykövetei a múlt szerdán előzetesen elfogadták a tervet, amelyet a pénzügyminiszterek tanácsa a tervek szerint hamarosan véglegesen jóváhagy majd. 

A megállapodás megvan, a viták folytatódnak

Ez ugyanakkor nem tett még pontot a tartalékvagyon körüli politikai mozgolódás végére. Az Egyesült Államok szerint a haszon önmagában csepp a tengerben, klasszikus európai félmegoldás, amely nem javítja érdemben Ukrajna fennmaradásának esélyeit. Emiatt Washington amerikai sajtóértesülések szerint a G7 június eleji csúcsán ismét előveszi majd a tőke fedezetként való felhasználásának tervét.

Az amerikai kormány szerint az európai aggodalmak eleve túlzóak: két éve a dollárrendszer végét és egy alternatív globális pénzügyi rend kialakulását jövendölő értékelések kísérték Oroszország pénzügyi szankcionálását és a Swift nevű globális pénzügyi kommunikációs rendszerből való kizárását is, és ugyan vannak jelei a dollár- és euróeszközök térvesztésének, az elmúlt két év mégsem rengette meg a globális pénzügyi rendszert.

Kijevben és Washingtonban a jogalappal kapcsolatos európai kételyeket sem értik: Oroszország ukrajnai agressziója világos fenyegetést jelent Európa biztonságára nézve, amely helyzetben a két ország szerint a pénzügyi harc is a jogos önvédelem része.

Az is felmerül, hogy nem sok értelme van a nyugati önmegtartóztatásnak, amikor Oroszország jóval kevésbé zavartatja magát: a Financial Times európai bizottsági forrásai szerint az orosz elszámolási rendszerben 33 milliárd eurónyi európai pénzügyi vagyon ragadt be 2022 után, amelyet az orosz hatóságok a hazai igazságszolgáltatási rendszer segítségével elkezdtek lassan kisajátítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éveNem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerika újabb fogást vet be Oroszország ellen, mérsékelt reményekkelHamarosan az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokra is kiterjeszti pénzügyi szankcióit az Egyesült Államok, amitől az orosz hadiipar importjának elfojtását remélik, bár sok a potenciális buktató.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverükNépszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Belgium devizatartalék egyesült államok Európai Unió fegyvervásárlás jegybank orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.