A kérdés sok kutatója szerint az elrettentés szempontjából nem számít, melyik ország hány töltettel bír, de a technológia fejlődése felboríthatja ezt.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A kilencvenes évek liberális békekoncepcióját egyre inkább felváltják a stratégiai béketárgyalások, ahol nem a konfliktus rendezése, hanem a haszonszerzés a cél.
Európa egyre kevésbé bízik az amerikai védelmi garanciákban, de a függetlenedés évi több százmilliárd euróba kerülne, és számos akadályba ütközik.
Oroszország elverte megtakarításai jelentős részét, gyengült hatalma befolyási övezete felett, gazdaságilag Kína tartományává vált, emiatt Trump nyitása fényében sem kell pánikolni Európa felosztása miatt.
Az ukrán elnök ásványkincseket ajánlott az amerikai támogatásért, erre Donald Trump az ukrán GDP háromszorosára rúgó kártérítést követel, különösebb racionalitás nélkül.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
Növekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.
A kormány az Ukrajna támogatására szánt uniós keret növelésébe belement, annak kifizetéseit azonban nem akarja jóváhagyni.
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.