Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. március 31. 04:34 Világ

Tizenöt évet vesztett, de stabilizálódott az ukrán gazdaság

Ukrajna a tavaly februári orosz inváziót követően a közelmúlt egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válságát szenvedte el világviszonylatban. 

  • A bruttó hazai termék (GDP) tavaly különböző ukrán és nemzetközi becslések szerint 30-35 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta 35 százalékra emelkedett, az alapkamat 25 százalék; az infláció 26,6 százalékon tetőzött decemberben, és februárban is 24,9 százalék volt (bár ez utóbbi adat kissé jobb is a magyarnál);
  • a Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ egy közös, március végi értékelése szerint a háború 7,1 millió ukránt taszított mélyszegénységbe, és 15 évvel visszavetette az ország egyébként sem magas életszínvonalát.
  • Az ENSZ adatai szerint 8,1 millió ukrán hagyta el a korábban 44 milliós országot, és további 5–7 millió belső menekültet becsülnek, akik az országon belül voltak kénytelenek menedéket keresni a harcok és azok járulékos hatásai elől. Mintegy százezer ukrán katona és 30 ezer civil vesztette életét a harcokban.

Ennek ellenére idén tavaszra több olyan értékelés is megjelent, amely – a háborús pusztítás mértékéhez képest – normalizálódó gazdasági helyzetet és enyhe növekedés vár idénre. Ezzel együtt a kihívások még mindig súlyosak, az újjáépítés pedig az első becslések szerint is évtizedes munka lesz.

2014-ben kezdődött

Gazdasági szempontból az ukrajnai konfliktus minimum négy szakaszra bontható. Az első komolyabb visszaesés még 2014-ben jött, a hatalomváltást hozó kijevi tüntetések és a déli Krím félsziget, majd a keleti Luhanszk és Doneck megyék részleges orosz, illetve oroszbarát megszállásával. 

Miután Doneck és Luhanszk az ukrán bányászat, valamint a fém- és acélipar központja volt, a GDP 16 százalékát, az export negyedét adta, egy főre eső kibocsátása a második legmagasabb volt Kijev után Ukrajnában. Így a keleti harcok, illetve a két megye feletti ellenőrzés elvesztése eleve komolyan visszavetette az ukrán gazdaságot, mély recessziót és a mostaninál is súlyosabb inflációt hozott, amely gödörből 2021 végére sem mászott ki az ukrán gazdaság. 

A konstans árfolyamon számolt, az árváltozás hatását kiszűrő GDP 2021-re sem érte el a 2013-as szintet – amely eleve alacsonyabb volt a 2008-as csúcsnál. Egy 2020-ban megjelent ökonometriai tanulmány szerint 2013 és 2017 között a keleti harcok 15 százalékkal csökkentették az egy főre eső ukrán GDP-t.

Ebben a helyzetben, a koronavírus-járvány után eleve gyenge gazdasági mutatók mellett jött a 2022. február végi orosz invázió, amely hatalmas sokkot jelentett: tavaly március folyamán az ukrán cégek 79 százaléka leállította vagy jelentősen visszafogta a termelését, az ellátási láncok szétestek, a kereskedelem bezuhant, az ország sorra vesztette el kikötőit, és ezzel exportpiacait és importját is.

A gazdaság a háborús helyzettel hullámzott

A konfliktus első heteiben az ukrán kormány jelentős adócsökkentésbe kezdett, a személyi jövedelemadót 18-ról 2 százalékra vitte le, eltörölte az általános forgalmi adót, az importvámokat és az üzemanyagok jövedéki adóját, az invázió elején légvédelmi bunkerből működő jegybank pedig pénznyomtatásba kezdett. Tavaly márciusban csak a tervezett adóbevételek alig több mint harmadát tudták beszedni, ám a háborús helyzetben ezek a könnyítések is csak mérsékelt támaszt adtak az összezuhanó gazdaságnak.

Az első, részleges kilábalás a tavaszi orosz offenzíva elakadása után következett be, amikor a helyzet a harctéren és a gazdaságban is stabilizálódott. Májusra a nagyobb cégek közel fele teljesen, másik fele részben helyreállította a termelést, az év végére a nem termelő cégek aránya 31,7 százalékra csökkent.

Szintén fontos volt a török és ENSZ-közvetítéssel létrejött gabonaexport-megállapodás, amely keretében az oroszok belementek, hogy kiengedik a Fekete-tengerről az ukrán gabonaszállító hajókat, így ha a korábbinál mérsékeltebb mennyiségben is, de a néhány megmaradt kikötőből újraindult az agrárexport. Ez fontos mentőöv volt az ukrán mezőgazdaságnak, amely a háború előtt az export 40 százalékát és a GDP 12 százalékát adta, ám az inváziót követően a vasúti és kikötői infrastruktúra, valamint a Fekete-tenger orosz blokádja miatt ellehetetlenült.

A konszolidáció kibontakozását az akasztotta meg, amikor októberben az orosz légierő elkezdte célzottan támadni az ukrán energetikai és közlekedési infrastruktúrát, ami időszakos áramhiányhoz vezetett a tél során, városokat borított sötétbe és hagyott fűtés nélkül, és természetesen a gyárakban is kényszerű leállásokat hozott. Ezzel párhuzamosan a jegybank és a kormány között is voltak komoly pénzügypolitikai nézeteltérések, ami októberben vezetőváltást hozott a jegybank élén.

Az orosz támadások az idén év elejére fulladtak ki, a nyugati spekulációk szerint a rakétakészletek apadása miatt. Ehhez hasonlóan a frontvonalak is megmerevedtek: az orosz offenzíva elakadt, az ukrán erők tavaly ősszel komoly területeket szereztek vissza keleten és délen, a harcok azóta néhány kisebb területre koncentrálódnak, mint például Bahmut városa. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy idénre valamelyest javult a gazdasági hangulat Ukrajnában: az orosz áttöréstől már kevésbé tartanak, a fronttól távolabbi területeken elkezdett normalizálódni a gazdasági helyzet.

Ezzel az állam kezdeti nagylelkűsége is véget ért, az év végére az adóbevételek a GDP 36 százalékát tették ki, ami egy háború sújtotta országban komoly teljesítmény a közigazgatás részéről. Az ukrán jegybankelnök kiemelte, hogy a pénzügyi pánik– részben a jegybank tőkekorlátozási lépései miatt –  elmaradt, a bankrendszer nem omlott össze, a lakosság és a vállalatok gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez.

Problémás logisztika, gyenge kereskedelem

Ezzel együtt az óvatosan optimista értékelések is elismerik, hogy egyelőre legfeljebb a zuhanás utáni stabilizáció a cél, az elemzői várakozások legfeljebb gyenge növekedést várnak idénre, de az enyhe recessziót sem zárják ki.

Az energiaellátás a mai napig problémás: a pénzügyminisztérium szerint az energiaszektor 40-60 százaléka megrongálódott a támadásokban. A legnagyobb külföldi beruházó, az ArcelorMittal nevű acélipari multi 26 ezer embert foglalkoztató helyi leányvállalata az áramkimaradások miatt ma a háború előtti termelés szint negyedét hozza; egy raktárát rakétatámadás érte, a tavaly felszabadított területeken lévő bányáit elaknásították. A nagyrészt exportra termelő cég a fekete-tengeri kereskedelmi utak elzáródása miatt most jóval lassabban, Lengyelország felé tudja csak kivinni áruját Ukrajnából. Két másik nagy acélgyár, a mariupoli Azovsztal és az MMK elpusztult és csődbe ment az orosz kézre került város ostromában.

A kisebb vállalkozások generátorokkal és akkumulátorokkal küzdenek a kimaradások ellen, tavaly csak decemberben 300 ezer generátort importáltak. Ám egy nagyobb boltlánc, a Novusz kijevi üzleteiben az év elején 20-30 százalékkal voltak kénytelenek visszafogni a nyitva tartást az áramhiány miatt.

Hasonló a helyzet a logisztika terén: a belső és külső kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása csak részlegesen sikerült. Ezt jelzi az agrárexport, ahol az oroszokkal kötött megállapodás is csak mérsékelni tudta a brutális visszaesését: február közepén a 2022 júliusa és 2023 júniusa közti idei gabonaszezonban exportált volumen 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A további kihívások egy erős példája a Nibulon nevű gabonaipari cég, amely az inváziót megelőzően az egyik legfontosabb és legsikeresebb exportőr volt Ukrajnában. Azóta az orosz csapatok szétlőtték a cég flottáját és létesítményeit, szétforgácsolták ellátási láncait és meggyilkolták alapítóját.

Ez az ukrán külkereskedelmi mérlegen is meglátszik. Az export értéke a háború előtti, havi 5-6 milliárd dolláros értékről 3 milliárd alá esett, és a tavaly nyári részleges talpra állás óta is csupán 3-4 milliárd között mozog; miközben az importigények tavaly év végére már megközelítették a háború előtti 5-7 milliárdos szintet.

A nem teljesítő hitelek aránya 38 százalék, és a 25 százalékos kamat sem kedvez a gazdaság élénkítésének. A külföldi befektetők visszatérése egyelőre nem reális.

25 százalékos hiány, IMF-hitel

A háborút a költségvetés is megsínylette. A hadi kiadások 2022-ben 1,5 ezer milliárd hrivnyára, avagy 40,6 milliárd dollárra rúgtak a kijevi nemzetbiztonsági tanács adatai szerint. Ezzel a háborús költségvetés az ukrán gazdasági aktivitás harmadáért felelt.

Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a háborús mozgósítás érdekében jelentősen növelték a katonák bérezését, ez viszont fenntarthatatlannak bizonyult. Emiatt újabban fizetéscsökkentést hirdettek a hadseregnél, ami viszont mind a katonák megélhetését, mind a harci helyzetet rontja. A forráshiány az egészségügyi rendszert is elérte, a szakszervezetek pedig arra panaszkodnak, hogy a kormány a háborús helyzetre és az IMF követeléseire hivatkozva az indokoltnál súlyosabb lazításokba kezdett a munkajogok terén. Hasonló probléma, hogy a kivéreztetett közszolgáltatásokat az ukrán állam egyre inkább kiszervezi nemzetközi donorok számára, ami mögött egyesek a pénzügyi szükségszerűséget és a helyi oligarchák hatalmának megtörését látják, mások viszont az ukrán szociális rendszer összeomlását. 

Az idei évre ezzel együtt is 38 milliárd dolláros, GDP-arányosan több mint 25 százalékos hiányt tervez a kormány.

A pénzügyi kihívásokat valamelyest enyhíti, hogy a védelmi kiadások jelentős részét külföldi segélyekből és kölcsönökből fedezték, és a hadianyagot is ingyen kapták. A Kieli Világgazdasági Intézet összesítése szerint idén januárig az Európai Unió intézményei 30,3 milliárd dollár pénzügyi, 1,6 milliárd humanitárius és 3,1 milliárd dollár értékű katonai, az Egyesült Államok 25,1 milliárd pénzügyi, 3,7 milliárd dollár humanitárius és 44,3 milliárd dollár értékű katonai támogatást ajánlott fel az országnak. A Nemzetközi Valutaalap egy március végi megállapodás alapján további 15,6 milliárdos hitelt tervez folyósítani az országnak, amelyhez a korábbi, a különösen magas bizonytalanság által jellemzett országok hitelezésére vonatkozó tilalom feloldására is szükség volt.

Ugyanakkor a katonai segély nagyrészt raktáron lévő fegyverek átadását jelentette, ezért nem hozott konkrét pénzügyi segítséget. A felajánlott pénzügyi segélykeretből az EU eddig 12,8, az Egyesült Államok 12,1 milliárd dollárnyit utalt át, az IMF egy-egy 1,4 és 1,3 milliárdos vészhitelt nyújtott tavaly. További kétoldalú felajánlásokból az ukrán kormány eddig valamivel több mint 6 milliárd dollárt kapott, nagyrészt Kanada, Németország, az Egyesült Királyság és Japán kormányától. Az ukrán kormány és az IMF várakozásai szerint a két fél közti hitelszerződés megkötése nyomán további 40 milliárd dollárt tudnak összeszedni a nyugati donoroktól, és a megállapodásnak köszönhetően a nyugati adósságának törlesztésére moratóriumot kapott Ukrajna.

Hosszú út a helyreállításig

A Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ egy közös, március végi értékelése szerint legalább 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez, amely a 2022-es ukrán GDP több mint két és félszerese.

Ezt az összeget tízéves távlatban használnák fel, főként a közlekedési infrastruktúra (22 százalék), a lakóépületek (17 százalék) és az energetikai infrastruktúra (11 százalék) helyreállítására. A nemzetközi szervezetek ugyanakkor azt is kiemelték, hogy ez csak egy előzetes, messze nem végleges becslés, és a szám eleve csak a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló területekre vonatkozik. Az orosz megszállás alatt álló ukrán országrész állapotát nem tudták felmérni, holott ott vélhetően még súlyosabbak a károk (bár az egy másik kérdés, hogy ezek a területek valaha visszatérnek-e ukrán ellenőrzés alá, és ha igen, mikor és milyen körülmények között).

Ezzel együtt azt is hozzátették, hogy az utóbbi hónapokban lassabb ütemben nőttek a károk a vártnál, miután a harcok néhány szűkebb, már korábban is lerombolt területre összpontosultak; a fronttól távolabb az újjáépítés már megindult; az államszervezet működőképes maradt, így a társadalmi és gazdasági károk mérséklődtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSötétség reggel: kárpátaljai magyar gyerekek az iskolai óvóhelyenA csongori falusi iskola gyerekeit három különböző pincébe vezénylik le. A kicsiknek még istenes, őket oda viszik, ahol éjjel működött a kazán. Ebből még érezni most is valamit. A nagyobbaknál viszont tíz fok sincs.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz rakéták elzárták Ukrajna legfőbb bevételi forrásátA lakosság szenvedéseihez képest kevesebb figyelmet kapott eddig az ipar megbénulása, pedig Ukrajna képességét a háború folytatására ez legalább annyira befolyásolja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ gazdasági növekedés orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus recesszió Ukrajna válságkezelés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.