Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem az az érzés, hogy meg fogjuk csinálni. A háború előtt Ukrajna egy eléggé diszfunkcionális állam volt, de ahhoz képest most szinte pikk-pakk módon működik: lehet közlekedni, a közigazgatás a helyén van, még mindig van valamilyen szociális háló. A tél azonban kritikus lesz. Bár az oroszok módszeresen támadják az ukrán polgári infrastruktúrát, az össztársadalmi ellenállás és a civil összefogás a súlyos traumák ellenére rendkívül erős – mondta Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Amióta előbb Kelet-Ukrajnában, majd Herszonnál az oroszok a harctéren kénytelenek voltak visszavonulni, a polgári infrastruktúrát támadják módszeresen. Az energiahálózat elleni célzott támadások miatt súlyos fennakadások vannak a termelésben, az állandó légiriadókkal terhelt háztartások pedig sokórás áramszünetek között, súlyos fűtési nehézségekkel, időnként ivóvíz-ellátás nélkül mennek bele a fagyba. Már idáig is 14 millió ember volt kénytelen elmenekülni az otthonából, de most több nagyvárosban a polgármesterek is azt kérik a lakosságtól, hogy akinek van vidéki rokona, vagy más lehetősége, menjen, hogy ezt a telet valahogy túl lehessen élni.
Ennek ellenére, miközben újra és újra úgy néz ki, mintha ukrán szempontból egyre reménytelenebb lenne a helyzet, mégis az a dinamika, hogy „minden ponton az ukránok javára húzhatjuk be az X-et” – véli Fedinec Csilla. A kárpátaljai születésű kisebbségkutató-történész több mint két évtizede él Magyarországon. Az orosz invázió előtt, amikor Európa még meglehetősen szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy lesz-e háború, és ha igen, hány napig húzhatják ki az ukránok a szükségszerű összeomlás előtt, ő azt hangsúlyozta, hogy ha Putyin támad, „egy második Afganisztánba futhat bele.” Azóta ez már kevesebbeknek tűnhet irreális forgatókönyvnek.
A G7 Podcast e heti adásában Fedinec Csilla többek között arról beszél, hogy Ukrajnát éppen az orosz fenyegetés, majd támadás rántotta össze.
Ami most történik, az az ukrán politikai nemzet kialakulása. A 2022. február előtti időszakban a társadalom legalább 30 százaléka nemzetiségi volt. Ezt most Oroszország saját maga szünteti meg.
A korábban nem tapasztalt össztársadalmi ellenállás – a folyamatos infrastruktúra-visszaépítéstől a civil összefogásig – tartja életben Ukrajnát, annyira, hogy a politikai vezetés és a közvélemény többsége már csak a teljes győzelmet tartja elfogadhatónak.
Fedinec Csilla úgy látja, az események dinamikája egy jövő évi nyugvópont, méghozzá ukrán győzelem felé mutat. Ennél kevesebb szerinte nem is lenne értelmes célkitűzés, hiszen valamiféle tűzszünet csak a konfliktus befagyását jelentené, amit azután Oroszország később a maga javára használna ki. De szembekerülhet-e emiatt Ukrajna a nyugati szövetségeseivel? És mi lesz eközben az ukrán társadalommal?
Ne felejtsük el, hogy ez olyan iszonyatos trauma, amiről nem szoktunk beszélni, hogy a háború következménye az nemcsak a fizikai rombolás vagy megsemmisülés, hanem a fejben bekövetkező traumák is. Mindenképpen egy traumatizált helyzet, egy traumatizált társadalom, egy traumatizált nemzedék jön létre. Hogy lesz-e elég ember, hazatérnek-e, és hogy a társadalom mentális állapota mennyire lesz képes elég gyorsan revitalizálódni ahhoz, hogy ezt az építést megcsinálja, ez az igazi nagy kérdés
– mondja Fedinec Csilla.
A beszélgetésben ezen kívül szó esik még arról, hogy
- hogyan használja az orosz politika a nemzetiségi feszültségeket a saját birodalmi céljaira a Szovjetunió szétesése óta;
- a külső és belső menekültekről Kárpátalján és Ukrajna más részein;
- arról, hogy milyen állandóan fázni, és mégsem kétségbeesni;
- a kialakuló közös ukrán nemzeti minimumról;
- és az átrendeződő, még senki által nem ismert világrendről.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
