Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. október 22. 02:21 Podcast

Eddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettel

A klímaváltozás és a szárazság sokkal nagyobb kockázatot jelent a hazai mezőgazdaság számára, mint a műtrágyaárak emelkedése – mondta Juhos Katalin, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Agrárkörnyezettani Tanszékének adjunktusa a G7 Podcastban. 

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Minden egyes kilogram nitrogén műtrágya hatóanyag előállításához egy köbméter földgáz alapanyagra van szükség, de mire a termelőkhöz jut, már legalább két köbméter földgáz felhasználására van szükség

Minden egyes hektár nitrogén-műtrágyázásához az előállítás során több száz köbméter földgáz szükséges

 – emelte ki Juhos Katalin.

Mivel a földgáz ára sokszorosára emelkedett, sorra zártak be a műtrágyagyárak Európában. Ráadásul a műtrágya többi alapanyagának, így a foszfátnak és az ammóniának is jelentősen növekedett az ára.

A műtrágya felhasználása ráadásul jelentősen nőtt az elmúlt években. Ez azért van így, mert egyre intenzívebbé vált a termelés, egyre nagyobb biológiai potenciálú és termőképességű növényeket termelnek. A mostani magas műtrágyaárak miatt ez a felhasználás biztosan csökkeni fog, de nagyon eltérő lehet régiónként ennek hatása.

Az alábbi térkép a műtrágya felhasználását mutatja hektáronként a világ országaiban:

Ez a szint már nem feltétlenül hatékony, mert például az éghajlat nem is enged egy bizonyos hozam fölé emelkedni, és lehet hogy bizonyos területeken teljesen feleslegesen használtunk eddig ilyen sok műtrágyát.

Magyarországon duplájára nőtt a hektáronként felhasznált műtrágya mennyisége – ez főként a korábbi ágazati problémákhoz és az intenzifikációban való megtorpanáshoz volt köthető..

Nem a műtrágya költsége, esetleges hiánya azonban a legnagyobb kockázat, a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaságnak.

A műtrágyákkal számos probléma van, leginkább a talajvízbe vagy a légkörbe kerülve okozhatnak szennyezést, ha nem megfelelően használjuk. A nitrát az ivóvizet szennyezheti.

Kevésbé ismert, hogy a földeken kinnmaradó nitrogén alapú műtrágya egy része dinitrogén-oxidként a levegőbe kerülve 100 évig is a légkörben marad, és háromszázszor nagyobb az üvegház hatása, mint a szén-dioxidé.

A legfenntarthatóbb és a legjobb megoldás az állati trágya használata lehetne. Az állattartás visszaszorulása után ez messze nem elegendő mennyiségű Magyarországon. A magas földgáz árak azonban ebben is változást hoztak:

Eddig senki nem kereste a csirketrágyát, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettel

– mutatott rá Juhos Katalin. Ezt korábban szinte hulladékként kezelték és ártalmatlanították, így végső soron a magas gázárak környezeti szempontból egy előnyös mellékhatást is elértek, mivel így több szerves anyagot lehet a mezőgazdasági körforgásba bevonni.

Az elszálló műtrágya árak egy másik hatása az lesz, hogy a gazdák sokkal alaposan mérlegelni fogják, hogy mennyi tápanyagot és hova juttatnak ki. A gyakorlatban ugyanis sokkal egyszerűbb volt inkább egy kicsit többet felhasználni. Jellemzően nem nagyon vizsgálták az egyes földjeik eltérő igényeit a gazdálkodók.

Talajvizsgálati eredmények alapján a szakemberek olyan eredményeket látnak, hogy a gazdálkodási felén harmadával kevesebb műtrágya is elég lett volna. Az árak emelkedésével már látni, hogy egyre többen vonnak be szakembereket annak pontos megtervezéséhez, hogy mennyi műtrágyára van szükség.

Ma már számos olyan technológia van, ami tovább csökkentheti a felhasználást: a növényeket stimuláló permetek segítségével sokkal több tápanyagot tudnak a talajból kivonni. De az is hatékony lehet, ha az őszi betakarítás után nem hagyják csupaszon a talajt, hanem takarónövényeket ültetnek, így nem illan el a visszamaradt műtrágya, hanem azokat a takarónövények „átmentik” a tavaszi időszakra. Ha pillangós növényeket használnak, azok a levegő nitrogéntartalmát is meg tudják kötni.

A talajokra is jobban kellene figyelni, mert óriási tartalékok rejlenek bennük: a mérésekből kiolvasható „felvehető” tápanyagmennyiségnél akár tízszer-százszor több tápanyag is lehet a talajokban. Az állandóan műtrágyázott növények hozzászoktak, hogy könnyen tápanyaghoz jutnak.

Ha ez nem adott a részükre akkor kreatívabb módszerekhez fordulnak: keresik a szimbiózis lehetőségét a talaj mikrobáival, gyökereik mélyebbre hatolnak és a tápanyag-felvételben előnyös anyagokat választanak ki. Így hozzáférnek a laborban ki nem mutatott (nem felvehető) tápanyag-készletekhez is a talajból.

Nagyon leromlott azonban a talajaink minősége, degradálódottá váltak. Egyre kevesebb baktérium, élőlény, földigiliszta él bennük, ami miatt  a talajok szerkezete leromlik és kevesebb csapadékot tud tárolni. Erre is sokkal jobban kellene figyelni a gazdáknak. A kímélőbb és sekélyebb talajművelés nagy segítség lehet ebben. A jó megoldások igen lokálisak, az ipari mezőgazdaságnál összetettebb, tudásintenzívebb módon lehet csak az ökológiai gazdaságra vagy legalábbis egy fenntarthatóbb gazdálkodásra áttérni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a talajminőségre és a fenntarthatóságra odafigyelő gazdálkodók eredményesebbek is lehetnek – ugyanakkora jövedelmet jóval kevesebb műtrágya és egyéb inputanyag felhasználásával tudnak elérni. A mostani magas műtrágyaárak hatására egyre többek kedvét hozhatja meg az ökológiailag is fenntarthatóbb mezőgazdaságra.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésévelG7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Podcast fenntarthatóság földgáz mezőgazdaság műtrágya Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. november 21. 09:03 Podcast, Támogatói tartalom

Egyre bátrabbak a befektetők, az infláció elhozhatja a részvények reneszánszát Magyarországon

Diverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció – ez a kulcsa egy jól felépített befektetési portfóliónak. A részvényeknek az utóbbi időben egyre nagyobb súlyuk van az ügyfelek befektetései között.

Holtzer Péter
2022. november 19. 04:34 Podcast

Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak

Az elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

László Pál
2022. november 15. 17:08 Podcast, Támogatói tartalom

Pár éven belül eltűnnek az autószalonok Európából

A márkakereskedők eltűnésével a vásárlók is jól járhatnak, mert bár sokkal kisebb terük lesz az áralkura, eltűnik a márkakereskedői jutalék és a készletfinanszírozási költség is, amit eddig a bankok beépítettek az ügyfélszerződések kamatába.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.