Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. szeptember 10. 04:34 Podcast

Holoda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő”

A tárolói kapacitások jelenlegi rendelkezésre állása azt biztosítja, hogy nem ez a tél lesz a kérdéses, hanem a következő. Alapvetően nem az a problémánk a mostani helyzettel, hogy lesz-e vagy nem lesz gáz, mert ez a szituáció felerősíti a hatékonyabb gazdálkodást, takarékoskodást is. Viszont lesznek olyan ipari szereplők, akik nem fogják tudni ezt a korábbihoz képest sokszorosára emelkedő földgázárat kigazdálkodni, és nagyon sokan lesznek közöttük olyanok is, akik vagy felfüggesztik a tevékenységüket, vagy egyenesen csődbe fognak kerülni – mondta Holoda Attila az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Lesz-e a téli hónapokban elég földgáz és áram Európában és Magyarországon? Milyen hatása lesz rövid távon a gazdaságban az energiaárak elszállásának? És milyen változásoknak ágyazhat meg hosszabb távon ez a jelenlegi helyzet? Többek között ezekről is beszélgettünk Holoda Attila energiapiaci szakértővel, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatójával a G7 Podcast e heti adásában.

Holoda ezen a télen nem számít jelentősebb ellátásbiztonsági problémákra, szerinte a problémák inkább a magas árakból fognak adódni, amik fenntartásáért az orosz vezetés mindent megtesz. Ez jól látszik az elmúlt hetek árváltozásai alapján: a múlt héten az európai ársapka bejelentése után azonnal 30 százalékot esett a földgáz európai piaci ára, a héten pedig már kifejezetten a szankciókra hivatkozva nem indították újra az Északi Áramlat 1-en a szállításokat, ami pánikot és jelentős drágulást okozott a tőzsdén.

Valószínűleg az oroszok bejelentései az ár visszatornázását célozzák leginkább

– mondta erről Holoda Attila.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok keménykedésével itthon is egyre nagyobb a téli csődhullám esélyeMagyarországon az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar szenvedheti meg leginkább, ha továbbra is kigazdálkodhatatlan szinten maradnak az energiaárak.

Hosszabb távon viszont azt is fontos látni, hogy nemcsak Európa van rászorulva az orosz gázra, hanem Oroszország is rá van szorulva arra, hogy azt megvásárolja valaki. Kínába az európai import nagyjából negyedét tudják eladni újabb vezeték építése híján. „És ne felejtsük el, hogy a közelmúltban építettek egy vezetéket, ami Magyarországot a déli oldalról éri el, megépítették az Északi Áramlat 1-et és 2-t. Ezek önmagukban akkora beruházások, mint mondjuk Paks 2. És ennek azért meg kellene térülnie.”

Holoda szerint az orosz stratégia a gázszállítás leállításával a szankciók enyhítését célozza, a lakosság körében pedig igyekeznek azt a reményt gerjeszteni, hogy ebben az esetben „minden bajunk elhárulna, és olcsó lenne a gáz”. De szerinte ebben az esetben sem lenne olcsó a gáz, mivel Oroszország ebben nem érdekelt.

Ráadásul az orosz vezetés stratégiai hibát is vétett a gázfegyver használatával. Az oroszok úgy gondolták, hogy anyagi, politikai szempontból fel vannak készülve a háborúra, de a hosszú távú megfontolásokat a politikusok lesöpörték az asztalról. Az orosz földgáz már nem számít megbízható energiaforrásnak, és lakossági szinten is látszik, hogy az emberek drasztikusan próbálnak elszakadni a földgáztól.

Európa lendületesen belefogott az orosz földgáz helyettesítő termékeinek felkutatásába, másrészt pedig ha valaki egyszer leszokott a földgázról, és villamos- vagy geotermikus energiával kezd fűteni, az már nem fog visszatérni a földgázhoz, így Oroszország tartósan el fogja veszíteni a piacát. Már most is jóval kevesebb földgázt fogyaszt Európa, mint korábban. Ebből következően sokkal gyorsabban függetlenedett az orosz földgáztól, mint azt az oroszok valaha remélték. „Én azt gondolom, hogy már 2023-ban úgy fogunk nekifutni a télnek, hogy az európai gázfelhasználás meg sem közelíti azt a nagyjából 480-500 milliárd köbmétert, mint amit korábban.”

Holoda szerint a válság egyben lehetőséget is jelent, és olyan forradalmi változás fog elindulni az európai energiafogyasztásban, ami véget vethet a gázkorszaknak.

Ez a mostani helyzet olyan nagy lökést fog adni a fejlesztéseknek, beleértve az energiatárolást és az új energiahordozók bevetését, ami miatt tíz év múlva már lehet, hogy csak mosolyogni foguk az oroszok gázháborúján

– mondta.

Szerinte habár rövidtávon – például a szenes erőművek használata miatt – a klímacélok háttérbe szorulnak, de az EU nem adta fel a klímapolitikai céljait, és a magasabb árak mellett olyan kutatás-fejlesztési projektek is megtérülővé válhatnak, mint például egyes geotermális energetikai megoldások vagy a szénerőművek kibocsátását jelentősen csökkentő technológiák.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast áram energetika energiaválság földgáz megújuló orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Holtzer Péter
2024. június 29. 05:39 Podcast

Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Holtzer Péter
2024. június 8. 05:43 Podcast

„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja

Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.