Még mindig csak az egyik a következő hónapokra vonatkozó negatív forgatókönyvek közül, de azzal, hogy az oroszok hétfőn az eddigi köntörfalazás helyett egyértelműen arról beszéltek, hogy a nyugati szankciók enyhítése a pénteken leállított Északi Áramlat 1 újraindításának záloga, a Gazprom pedig videót tett közzé arról, hogy Európa kemény télre készülhet, nőtt a valószínűsége annak, hogy a téli hónapokban nem lesz elég földgáz az Európai Unióban.
A földgáz drágulása miatt az európai árampiac is épp összeomlóban van, és az Európai Bizottság az uniós energiaügyi miniszterek péntekre kitűzött rendkívüli ülése előtt szétküldött levélben jelezte, hogy a villamosenergia-árak csökkentésére vonatkozó uniós tervekben szerepel a „kötelező keresletcsökkentés” eleme. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által ismertetett javaslatcsomagnak szintén ez az első pontja. Az utolsó pedig az orosz gáz árának maximálása, amivel kapcsolatban nem sokkal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta: nem szállítanak energiahordozót olyan országnak, ahol ilyen intézkedést léptetnek életbe. (Az EU esetében ugyanakkor még csak javaslatról van szó.)
A kötelező keresletcsökkentés kevésbé diplomatanyelven fogalmazva azt is jelentheti, hogy központilag fogják eldönteni, ki és mennyi áramhoz juthat, ahogy erre a Bloomberg szerzője figyelmeztet. A földgáz szűkössége miatt arra is van esély, hogy a téli hónapokban a gázlekapcsolási tervek szerint kell majd eldönteni, hogy mely vállalatok kaphatnak a szűkös kínálatból.
Nem zárhatjuk ki, hogy Németország kvótalaapú elosztási mechanizmusra áll át a földgáz esetében
– mondta Klaus-Dieter Maubach, az Uniper német gázcég vezérigazgatója a Reutersnek.
Ennek nagyon súlyos gazdasági hatásai lennének, ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai alapján már az is komoly visszaesést hozhat az előttünk álló időszakban, ha alacsony szinten fennmarad az orosz gázexport, viszont az árak a szűkösség miatt továbbra is rekordszinteken maradnak.
A nyár folyamán is akadozó szállítások miatt elszállt árfolyam mellett kicsiben már láthattuk azt, amire a téli hónapokban sokkal jelentősebb volumenben számíthatunk. A G7-en több cikkben is beszámoltunk arról, hogy az elszállt gáz- és áramárak miatt Európa-szerte állítottak le nagy energiaigényű ipari üzemeket (acél-, sör-, műtrágyagyárakat). Egyes német cégek pedig már csődvédelem alá kerültek, mert nem tudják a megnövekedett rezsiköltségeik arányában emelni az áraikat.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Flesch Tamás a napokban arról beszélt, hogy a rezsiköltségek elszállásának a turizmusban és a vendéglátásban pusztítóbb lehet a hatása, mint a járványnak. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa pedig arról nyilatkozott, hogy a péti műtrágyagyár hetekkel ezelőtt leállt a kigazdálkodhatatlan földgázárak miatt, akárcsak az európai műtrágyagyárak 70 százaléka.
Az alábbi ábrán az európai statisztikai hivatal 2020-as (2018-ra vonatkozó adatokat tartalmazó) energiaévkönyve alapján ábrázoltuk, hogy mely európai ipari szektorok szenvedhetik meg leginkább a téli időszakot (az érintett iparágak között van az említett turizmus-vendéglátás is, de szolgáltatószektorokra vonatkozóan nincs külön uniós statisztika).
Látszik, hogy a vegyipar és a petrolkémiai ágazat földgáz- és áramfelhasználása alapján is a drágulásnak leginkább kitett iparág, de emellett nagyon jelentős fogyasztó európai szinten az élelmiszeripar, a nemfém ásványi termékeket gyártó ágazat, ami alatt például különféle szigetelőanyagokat vagy aszfaltalapú termékeket gyártó cégekre kell gondolni. A már említett vas- és acélgyártás mellett gépgyártást és a nyomdaipart is érzékenyen érintheti, ha az energiahelyzet tovább romlik.
Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója a G7 Podcast kedden felvett, most szombaton megjelenő részében a közelgő hónapokkal kapcsolatban azt mondta, jelenleg nagyobb problémának látja a földgáz magas árát, mint önmagában azt, hogy lesz-e elegendő belőle.
Alapvetően nem az a probléma a mostani helyzettel, hogy lesz-e gáz vagy nem lesz gáz, hiszen ez a fajta szituáció kicsit fel is gyorsítja az energiával való takarékoskodást
– mondta.
Szerinte mindez leginkább az iparvállalatokat és a szolgáltatókat fogja sújtani, hiszen ők talán kicsit el is aludtak ezzel a helyzettel kapcsolatban.
Senki nem feltételezte, hogy ilyen komoly zavar lesz az európai gázrendszerrel, ami ilyen szintre emeli majd a földgáz árát. Az árak most a különféle bejelentések mentén olyan volatilisen változnak, amit az ennek közvetlenül kitett ipari fogyasztók egész egyszerűen nem fognak tudni finanszírozni. Vagy sikerül majd megtalálniuk egy alternatív energiaforrást, vagy többen összefognak és megpróbálják összehangolni az energiabeszerzésüket, vagy pedig lesznek köztük olyanok, akik ezt nem fogják túlélni
– mondta.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon mely iparágak vállalatai állnak a legnehezebb hónapok előtt.
Sok hasonlóság van a legnagyobb uniós fogyasztók listájával, a különbség inkább a sorrendben van: Magyarországon például jelentősebb áram- és földgázfogyasztó a gépipar, illetve kevésbé jelentős a hazai vas- és acélgyártás, mint uniós szinten. A leginkább veszélyeztetett két iparág azonban itthon is a vegyipari és a petrolkémiai ágazat, valamint az élelmiszeripar.
