Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. szeptember 6. 13:08 Pénz, Világ

Épp összeomlóban van az európai árampiac, és ezen sokan rengeteget keresnek

Elég nehéz jelzőkkel illetni azt, ami az elmúlt nagyjából két hétben az európai villamosenergia-piacon történt. A magyar tőzsdén múlt hét közepén nagyjából hétszer annyiba került az áram, mint egy, és durván hússzor annyiba, mint két évvel korábban. A járványidőszak mélypontjaihoz képest pedig már közel ötvenszeres a drágulás. Az ár aztán innen több mint 50 százalékot zuhant, ami után még mindig nagyon magas, de ez már nem példa nélküli szint: az elmúlt egy év káoszában többször is jártunk efölött.

Nem indokolják a költségek

A fenti ábrán is látható 750 euró körüli csúcs egy kilowattóra áramra vetítve több mint 300 forintos árat jelent. Összehasonlításképpen, a lakossági áramár jelenleg Magyarországon az átlag alatti fogyasztásra nagyjából 5 forint kilowattóránként, és a megemelt „lakossági piaci ár” is csak 31,8. (Ez az áram nettó ára, amelyre a számlán még hozzájönnek a rendszerhasználati díjak, illetve az áfa, ezek együttesen adják a 35-36 forintos rezsicsökkentett, illetve a 70,1 forintos lakossági piaci árat.)

De hogyan szállhatott el ennyire az áram ára is, miközben a villamosenergia nagy részének előállítási költsége nem lett érdemben magasabb tavaly óta? Tavalyelőtt az Európai Unióban termelt áram mindössze bő harmada származott fosszilis energiahordozókat égető erőművekből, ezen belül az ötöde gázos létesítményekből. Ezzel szemben a villamosenergia negyede volt nukleáris eredetű, és közel 40 százaléka megújuló. Márpedig utóbbi két kategóriánál nem lett jelentősen drágább a termelés, és a fosszilis tüzelőanyagoknál is eltérő volt az áremelkedés mértéke: drágult az olaj és a szén is, de közel sem annyit, mint a földgáz.

A termelési költségek eltérő emelkedésének magyarázata alapvetően az, hogy az egyes erőműveknél nagyon különböző a költségstruktúra, ezért is nehéz megbecsülni, hogy milyen forrásból lehet egy adott pillanatban a legolcsóbban áramhoz jutni, vagy melyikbe érdemes fektetni. Az atomerőműveknél az építés költsége magas, miközben a fűtőanyag viszonylag olcsó, ezzel szemben egy gázalapú hőerőművet olcsóbban meg lehet építeni, de sokkal többe kerül az egységnyi áram előállításához szükséges tüzelőanyag. Még szélsőségesebb a helyzet a megújulóknál, ahol üzemanyag híján a termelési költség lényegében nulla, csak meg kell építeni és fenn kell tartani a szél- vagy naperőművet, amely ezt követően ingyen termel. Ráadásul az egyes erőművek élettartama is nagyon eltérő, márpedig nagyon nem mindegy, hogy a kezdeti beruházás költsége hány évnyi termelésre oszlik el.

Az egyes szakmai műhelyek időről időre készítenek becsléseket arról, hogy adott erőműveknél mekkora a teljes életciklusra jutó egységnyi költség. Ezekben a becslésekben elég eltérő számokkal találkozhatunk, ám vannak olyan megállapítások, amelyek lényegében mindenhol azonosak, és maga a költségstruktúra elég jól megmutatja, hogyan alakulhatott ki a jelenlegi helyzet az európai árampiacon.

Abban például szinte minden elemzés egyetért, hogy a gázos hőerőművek az elmúlt időszakig relatíve olcsónak számítottak, legalábbis sokkal olcsóbbnak, mint mondjuk egy atomerőmű. Ez azonban kizárólag a földgáz kifejezetten alacsony árának volt köszönhető. Az ilyen létesítményekben ugyanis az áram-előállítás költségének felét-kétharmadát maga a gáz adja. Ezzel szemben a nukleáris erőművekben 70-80 százalék az egységnyi energiatermelésre jutó költségből az, hogy fel kell építeni az erőművet*Egészen pontosan a tőkeköltség, tehát annak az ára, hogy az erőműre költött összeget nem másra fordítjuk, vagy, hogy az erőműhöz szükséges pénzt hitel formájában megszerezzük., és csak 8-15 százalék a fűtőanyag.

Mindez azt jelenti, hogy még ha a gázhoz hasonló mértékben drágult is volna mondjuk az urán, akkor sem emelkedett volna annyit egy nukleáris erőmű termelési költsége, mint egy gázos hőerőműé. De nem drágult olyan mértékben. A megújulóknál még egyértelműbb a helyzet, hiszen egy több éve működő nap- vagy szélerőműnél szinte semmilyen érdemi költségnövekedés nem volt, olyan meg végképp nem, ami hétszeres vagy hússzoros áremelkedést indokolna.

Csak a gáz számít

Más kérdés, hogy a gáznál viszont tényleg volt ilyen. A földgáz árának változásáról sokszor írtunk, most épp úgy állunk, hogy a múlt héten mért árcsúcs az áramhoz hasonlóan hétszerese volt az egy évvel korábbinak, és harminc-negyvenszerese a két évvel ezelőttinek.

Szóval az áramárak szinte teljes egészében a gázjegyzések emelkedését követték le, annak ellenére is, hogy a villamosenergia-termelés alig ötöde származik földgázt égető erőművekből.

Ennek oka az európai árampiac működési környezete. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a piaci ár nem az egyes erőművek átlagos költségeiből adódik, hanem mindig a legdrágábban termelő erőművek költsége határozza meg. Már persze addig a pontig, amíg van kereslet a piacon. Erősen leegyszerűsítve valahogy úgy képzelhetjük el, hogy ha például 100 gigawattórányi igény jelentkezik a vevők részéről, akkor sorba tesszük az ajánlott ár szerint a termelőket, és a legolcsóbbtól indulva elkezdjük feltölteni ezt az igényt. Ha a legolcsóbb eladó által kínált mennyiség elfogyott, akkor feljebb lépünk és behúzzuk a második legalacsonyabb áron termelő kínálatát, és így tovább egészen addig, amíg a 100 gigawattórányi volumen össze nem jön. A végső ár az lesz, amennyiért az utolsó olyan termelő kínálta az áramot, akire még szükség volt a 100 gigawattóra feltöltéséhez. Ám nem csak ez az utolsó szereplő, hanem mindenki ezt az árat kapja.

Lépni kell valamit

Ha nincsen nagy eltérés a különböző erőművek költségei között, és nincsenek éles ármozgások a piacon, akkor ez egy elég jól működő mechanizmus, amely versenyt eredményez az erőművek között. Most azonban, ahogy láttuk, teljesen elszakadtak egymástól a különböző erőművek költségei, ilyen környezetben pedig nem tud működni a rendszer.

Pontosabban tud működni, csak

miközben a vevők eszméletlen magas áron jutnak csak villamosenergiához, addig a piaci szereplők nagy része hatalmasat kaszál.

Most épp ez történik: az áram árát a nagyon drágán termelő gázos erőművek határozzák meg, így a villamosenergia nagy részét előállító szél-, nap-, víz- és nukleáris létesítmények a tőzsdei áron óriási nyereségeket érnek el, hiszen az ő költségeik nem vagy a gázosokhoz képest csak alig nőttek.

Ennek az áldatlan állapotnak a feloldásán dolgoznak az Európai Unió szakpolitikusai, és ha minden jól megy, a héten születhet is valamilyen döntés az ügyben. A kérdés nagyjából az, hogy valami nem túl piacbarát eszközhöz (például ársapkához) nyúljanak, vagy dobják el a teljes mechanizmust, amely nagyjából két évtizede meghatározza a szektor működését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet-e úgy enyhíteni a lakosság rezsiterhein, hogy közben mindenki spóroljon a gázzal?Egyszerre kellene megakadályozni a lakosság terheinek elviselhetetlen növekedését és azt, hogy a tél végére kifogyjanak a gázkészletek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig pazaroltuk a gázt a rezsicsökkentés miatt, most jöhet a fordulatA rezsicsökkentés bevezetése óta közel másfélszeresére nőtt a magyar lakosság gázfogyasztása, és ezt az alacsony árakon kívül semmi nem indokolta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl a 300 eurós határon az európai gázár, télen csak 19 fokra fűtik az irodákat NémetországbanA visszaeső orosz gázszállítások mellett az árakat tovább hajtja, hogy az európai gázkereskedők az ázsiai vevőkkel kénytelenek versengeni a lekötetlen LNG-készletekért.

Pénz Világ áram áramár árampiac földgáz gázár Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Bod Péter Ákos
2022. szeptember 23. 18:06 Pénz

Gazdaságunk kilátásai: sima landolás, teljes összeomlás vagy elhúzódó pangás?

A gazdaságpolitika, amely súlyosan megkésett a makrogazdasági kiigazítással, majd az árrögzítés, különadóztatás, szociális tétlenség mixelésével tudott csak reagálni a helyzetre, vajon milyen válságkezelési megoldásokat alkalmaz majd?

Fontos

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fabók Bálint
2022. szeptember 24. 07:51 Tech

G7 Reggel: Goudát beérő trappista és egy spórolós óvónő

A kormány recessziós várakozása, egy szemléletformáló élményről és árdrágítók elleni razzia a mai G7 Reggelben.

Hajdu Miklós
2022. szeptember 24. 06:41 Világ

A balti államok és Lengyelország nem látják szívesen az Oroszországból menekülőket

A már külföldre menekült oroszok szerint azonban még akár a Putyinhoz közel állók számára is engedélyezni kellene a határátlépést bizonyos feltételek mellett.

Ne hagyd ki