Túl a 300 eurós határon az európai gázár, télen csak 19 fokra fűtik az irodákat Németországban
Csütörtökön napközben is tovább drágul a gáz az irányadó holland árutőzsdén, pedig már előző nap is 13 százalékot emelkedett a szeptemberi határidős jegyzés szerinti gázár. Ezzel már – a cikk megjelenésekor – 308 eurós magasságban mozog a megawattóránkénti ár. Az egy évvel ezelőtti 25 eurós árakhoz képest már 12-szeres az emelkedés, ami augusztusban a korábbiakhoz képest is felgyorsult: július végén még a 200 eurós határ átlépése rázta meg a piacokat, azóta egyetlen hónap alatt újabb 50 százalékos volt a drágulás.
Az orosz gázszállítások volumenének drasztikus visszaesése, az energiahordozók politikai fegyverként való használata és az Északi Áramlat jövő hétre tervezett – elvileg háromnapos – teljes zárásával kapcsolatos bizonytalanságok mellett az árakat tovább hajtja, hogy a téli készlethalmozás miatt az európai gázkereskedők az ázsiai vevőkkel kénytelenek versengeni a lekötetlen cseppfolyósított földgáz (LNG) készletekért.
A kínálatot ráadásul tovább csökkenti, hogy szeptemberben a legfontosabb norvég gázmezőkön is karbantartási munkák lesznek, és Texasból is rossz hírek jöttek: a legnagyobb amerikai LNG-terminálnál, a korábban a tengerentúli szállítások ötödét biztosító Freeportban újabb egy hónappal, november közepére halasztották a várható újraindulást, miután júniusban egy robbanás miatt kellett felfüggeszteni a tevékenységet.
Az olaj világpiaci árát az orosz szállítások a gázhoz képest kevésbé határozzák meg, de szerda óta a Brent nyersolaj ára ismét meghaladja a hordónkénti száz dollárt. Az áremelkedés részben egy szaúdi bejelentéssel függ össze: ha szükséges, a legnagyobb olajexportőröket tömörítő OPEC+ államai a magasabb ár érdekében csökkenthetik a kitermelést – helyezték kilátásba. Korábban a nyár folyamán az OPEC+ tagjai (köztük van Oroszország is) kisebb mértékben növelték a kitermelésüket. Egy esetleges termeléscsökkentés az oroszokat segítené.
Az emelkedő energiaárak tovább fokozzák az inflációs nyomást Európában. Friss előrejelzések szerint Nagy-Britanniában már éves alapon 18,6 százalékos infláció várható januárra. A briteknél a rezsiszámlák az európai uniós országokhoz képest is brutálisan nőnek: télen várhatóan a tavalyi számlák háromszorosát kell majd átlagosan fizetni, ami egy tipikus háztartásnál egész évre számolva 3500 fontos (1,7 millió forint) energiakiadást jelent. A Baringa Partners tanácsadó cég figyelmeztetése szerint a brit háztartásokat súlyosabban fogja érinteni a következő tél, mint a 2008-as gazdasági válság.
Németországban a gázhiány mellett tovább rontja a helyzetet, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt nem lehet feltölteni a máskor főleg az északi-tengeri kikötőkből érkező szénnel az erőművek tartalékait. Emiatt a szövetségi kormány szerdán kiadott egy rendeletet, mely szerint a vasúti szén- és olajszállítások elsőbbséget élveznek, a vagonok száma és más logisztikai szűk keresztmetszetek miatt azonban a vízi utat nem fogják tudni teljesen kiváltani.
Az ellátási válság miatt az energiafogyasztást a német kormány 15-20 százalékkal akarja visszafogni. Ebben jelent egy kisebb, a becslések szerint két százalék körüli spórolást az a szerdán bejelentett intézkedéscsomag, aminek a hatásait mindenki a saját bőrén fogja érezni Németországban. A Robert Habeck gazdasági miniszter által bejelentett új szabályozás szerint szeptembertől nem fűtik a középületekben a folyosókat (az iskolákra és a kórházakra ez nem vonatkozik), az irodákat pedig legfeljebb csak 19 fokra fűtik fel a közintézményekben.
Az épületeket, emlékműveket sem fogják idén télen kívülről megvilágítani, éjjelente a hirdetőtáblák is elsötétülnek, a boltok ajtaját pedig folyamatosan zárva kell majd tartani. Elvileg az otthoni úszómedencéket sem lehet ezentúl gázzal vagy árammal melegíteni – más kérdés, hogy az intézkedések betartását hatósági ellenőrzések helyett inkább az önkéntes állampolgári szabálykövetésre akarják hagyni.
Szeptembertől a németországi üzemanyagárak is emelkedni fognak. A júniusban bevezetett ideiglenes adócsökkentést eleve három hónapra tervezték, annak lejártával az idáig 1,71 euró körüli benzinárak 2,09 euróra nőnek, ha az emelkedést a kutak teljesen áthárítják az autósokra.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
