Hétfő reggel 17 százalékos áremelkedéssel nyitott a TTF, az Európában irányadónak számító amszterdami gáztőzsde: az egy hónapos gázár a pénteki 244 euró/megawattóráról a nyitás utáni órákban 290 euró fölé lőtt ki, cikkünk megjelenésekor pedig csak néhány euróval maradt el ettől. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még olyan drága a gáz a kontinensen, mint most.
Összevetésül: egy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a gáz ára 50 euró közelébe jutott. Ez az Ukrajna elleni orosz támadás után ment először száz euró fölé. Június közepén, amikor az oroszok hirtelen 60 százalékkal csökkentették az Északi Áramlaton küldött gázmennyiséget, a gáz ára újabb gyors emelkedésbe kezdett, július végén elérve a 200 eurós határt. Már ez is brutális áremelkedést jelentett az európai fogyasztók, az ipar és nemzetgazdaságok számára, most azonban már az újabb mérföldkövet jelentő 300 eurós gázár is látótávolságon belül van.
A gáztőzsdéken tapasztalható hétfői pánik előzménye és fő oka, hogy a Gazprom pénteken bejelentette, hogy augusztus 31-én három napra teljesen leállítják az Északi Áramlatot. A hivatalos indok, hogy az egyetlen még működő turbinán karbantartási munkákat kell végezni, az ígéret szerint ezután újra az eddigi mennyiséget fogják szállítani a vezetéken Németország felé. Ez azonban már idáig is csak a teljes kapacitás 20 százaléka volt, és Németországban nagy a bizonytalanság, hogy egyáltalán ennyit valóban kapni fognak-e szeptember 2. után.
Az Északi Áramlat 1-en májusig nagyjából napi 150 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból Németországba, az utóbbi hetekben azonban már a napi mennyiség alig haladja meg a 30 millió köbmétert. Közben a többi nagy Európa felé menő orosz gázvezeték közül a Jamal teljesen leállt, az ukrán tranzitvezetékeken is körülbelül a korábbi harmadára tekerték le a volument. Bár a Török Áramlaton továbbra is jön nagyjából a korábbi mennyiség, az Európába irányuló teljes orosz gázvolumen az egy évvel ezelőttig jellemző napi 400 millió köbméter helyett már csak 100 millió köbmétert tesz ki.
Az orosz földgázexport legfontosabb európai vezetékrendszerei (éves kapacitások milliárd köbméterben). Forrás: Statista.com. Megjegyzés: mostanra az összes jelölt vezeték megépült
A német kormány arra számít, hogy Moszkva tartósan tovább fogja csökkenteni a gázszállításokat, ezért a német gázfogyasztás 20 százalékos csökkentését tűzték ki célul.
Nagyon kemény télre kell készülnünk
– mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter vasárnap Montrealban. Habeck Scholz kancellárral együtt a kanadai energiaszállítások növeléséről tárgyal, a német remények szerint Kanada legalább részben kiválthatja a csökkenő orosz szállításokat. Ez azonban legfeljebb hosszú távon lehetséges: a jelentős kanadai földgázkitermelés ellenére a folyékonnyá tett gázt egyelőre nem lehet közvetlenül Európába szállítani, mert ehhez nincsenek meg a tengeri terminálok. A várhatóan kieső orosz gázt a németek nem tudják teljesen más importból sem fedezni, erre nem elegendőek a valamelyest növekvő norvég gázszállítások sem.
A fogyasztás visszafogása mellett ezt részben más energiaforrásokból kell kipótolni, már amennyire lehet. A szén mellett ezért van egyre több szó a három működő, az eddigi tervek szerint azonban év végéig lekapcsolandó német atomerőmű további üzemben tartásáról is. Ezzel a becslések szerint a német gázigényeket három százalékkal lehetne csökkenteni. A lépésről azonban még nincs koalíciós konszenzus, részben mert a hagyományosan atomellenes zöldek számára ez nagyon érzékeny, a párt identitását is kockára tevő kérdés.
A gázáremelkedés az egyik fő tényező a német gazdaság romló teljesítménye és a növekvő infláció mögött is. A német szövetségi bank hétfőn nyilvánosságra hozott augusztusi havi jelentése szerint télen már valószínűleg recesszióval érdemes számolni – az idei második negyedévben a német gazdaság stagnált, és a várakozások szerint nagyjából ez várható még a harmadik negyedévben is. Azt követően azonban a gazdasági összteljesítmény már negatívba fordulhat: „A közelgő téli hónapokban a gázellátás nagyfokú bizonytalansága és az erős áremelkedés valószínűleg jelentős terhet jelent majd a háztartásoknak és a vállalati szférának is” – áll a Bundesbank friss jelentésében.
A hétfői gázárrobbanás a tőzsdeindexeken is meglátszik. A német Dax index hétfőn a cikk megjelenéséig közel 2,5 százalékot, a 600 európai vállalat részvényeiből képzett Stoxx 600 index pedig több mint 1 százalékot csökkent. Az emelkedő energiaárak hatása a valutaárfolyamokban is azonnal jelentkezett: az euró a dollárral hétfőn ismét paritásba jutott, vagyis egy dollárért már egy eurót kell fizetni. Eközben a forint tovább gyengült, egy dollár, illetve euró már közel 409 forintba kerül.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
