Csak júliusban közel 5300 milliárd forint értékben exportált földgázt Norvégia, ami több mint négyszerese a jelenleg zajló energiaválság előtti rekordnak. A norvég gáz nagyjából 95 százaléka Európába kerül, így első ránézésre ez akár jó hírnek is tűnhet az orosz behozatal visszaesésétől szenvedő EU-nak. A helyzet azonban az, hogy érdemben nem jön több földgáz Norvégiából, mint eddig, annyival több pedig végképp nem, hogy az orosz import kiesését pótolni lehessen. Tulajdonképpen az történik, hogy Norvégia hatalmasat kaszál az energiaválság farvizén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTekergetik a gázcsapokat az oroszok, de van miben bíznia a magyar kormánynakEgyetlen fontosabb vezeték van, ahol még nőtt is a forgalom az egy évvel korábbihoz képest: az, amelyiken keresztül hozzánk is érkezik az orosz gáz.

Nem lehetnek ők a megmentők

Lényegében a háború kirobbanásának pillanatában felmerült, hogy a norvég gáz segíthet Európának kezelni az energiaválságot. A skandináv ország az oroszok után az EU második legnagyobb földgázszállítója, tavaly az összes import negyede érkezett tőlük, több mint 110 milliárd köbméter.

Így amikor arról kezdett el beszélni fél Európa, hogy mivel lehetne kiváltani az orosz behozatalt, akkor a norvég gáz az első lehetőségek között merült fel. Hamar nyilvánvaló lett azonban mindenki számára, hogy az északról érkező importban túl nagy mozgástér nincs.

Bár tavaly látványosan nőtt az Európába irányuló norvég gázexport, ennek az volt az oka, hogy 2020-ban a járvány következtében beszakadó árak és a visszafogott európai kereslet miatt elég alacsony szinten pörgött a gázkereskedelem, így volt honnan növekedni. Az első pillanattól egyértelmű volt azonban, hogy ezt a felfutást nem lehet a végtelenségig fenntartani, vagy fokozni. Különösen, hogy

a norvégok kapacitásai is végesek: sem kitermelni, sem szállítani nem tudnak annyi földgázt, amennyire az Európai Uniónak jelenleg szüksége lenne.

Az országban a kitermelés ugyan szinte 100 százalékon pörög, és így még a tavalyi magasabb szintről is sikerült növelni az európai szállításokat, az év első hét hónapjában azonban ez is csak durván ötmilliárd köbméternyi többletet jelentett. Miközben az orosz importból ennél egy nagyságrenddel több is eltűnhet.

Viszont sokat kereshetnek rajta

A jelenlegi piaci környezetben ugyanakkor a norvégok még úgy is rengeteget keresnek a gázon, hogy fizikailag nem képesek többet szállítani. Miközben a kivitelük január és július között az egy évvel korábbihoz képest mennyiségben nyolc százalékkal emelkedett, az árak elszállása miatt értékben háromszáz százalékkal, azaz a négyszeresére nőtt az export.

Csak júliusban közel 129 milliárd korona (jelenlegi árfolyamon nagyjából 5300 milliárd forint) volt a fölgázexport. Összehasonlításképpen a mostani energiakrízis tavaly nyári kezdetét megelőzően a történelmi rekord nem érte el a 27 milliárd koronát.

Az év első hét hónapjában már közel 600 milliárd korona értékben exportáltak földgázt. Ez majdnem 25 ezer milliárd forint, a teljes magyar GDP fele, a teljes éves hazai export durván 60 százaléka.

A norvég statisztikai hivatal ugyan rendkívül részletes adatokat közöl a külkereskedelemről is, termékszinten azonban nem találtunk olyan adatbázist, amely mennyiségben és értékben is mutatná a kivitelt. A lenti ábrán azonban így is elég jól látható, hogyan ugrott meg a csak kismértékben növekvő mennyiség ellenére is nagyon látványosan az exportbevétel. A grafikonon nem konkrétan a földgáz kiviteli adatai láthatóak, hanem a különböző gáztermékeké együttesen, ám ez szinte teljes egészében földgázt takar: az energiahordozó részesedése értékben 85 és 99 százalék között szokott lenni a termékcsoporton belül^*Az elmúlt tíz évben átlagosan 91 százalék volt, az energiaárak megugrása óta azonban ennél is magasabb..

Az állam a nagy nyertes

A magas energiahordozó-árak miatt megugró bevétel legnagyobb norvégiai haszonélvezője pedig minden bizonnyal maga az állam lesz. A norvég földgáz és kőolaj-mezőkön ugyan rengeteg cég végez kitermelést, ám egyrészt a legnagyobb kitermelő a norvég állam többségi tulajdonában lévő Equinor nevű vállalat, másrészt a kitermelés után a norvég állam közvetlenül is jelentős bevételre tesz szert adók, és egyéb részesedései révén.

Az Equinor az idei első félévben úgy ért el a tavalyinál háromszor magasabb, 11 milliárd dolláros (4380 milliárd forintos) nettó nyereséget (pdf), hogy az adózás előtti profit bő kétharmadát befizették adóként. Így nem meglepő módon nem is a vállalat osztalékából várja a legnagyobb bevételt a norvég kabinet, igaz onnan is érkezhet 26,7 milliárd korona (1100 milliárd forint).

Az adók és az egyéb részesedések azonban ennél is sokkal többet hoznak majd. Az állami várakozások szerint így a tavalyi 287,5 milliárd után az idén 933 milliárd korona (38560 milliárd forint) folyhat be az államkincstárba a földgáz- és olajszektorból. Ez több mint a duplája a magyar költségvetés teljes 2021-es bevételének.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ Olvasson tovább a kategóriában