Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2024. május 5. 05:32 Élet, Világ

Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért

A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte nekem, aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.

Minden bizonnyal a Komárommal szemben fekvő szlovák város*Az egységes Komáromot a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította két részre. mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.

Ebben önmagában persze nincs sok újdonság, hiszen a határhoz közelebb lakók mindig is átjártak (mindkét oldalról, ide-oda) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert ott vegyenek meg, ahol az éppen olcsóbb.

Hovanyecz István Tatabányáról jár, ami még nincs nagyon messze, ám a Facebook-csoportból hamar kiderült az is, hogy Szlovákia annyira felkapott lett, hogy most már a határtól akár száz vagy annál is több kilométerre lakók is elkezdtek kijárni vásárolni. Rögtön rövidre is zárjuk az azonnal adódó kérdést: egyértelműen nem azokról van szó, akik kirándulni mennek, és egyébként bevásárolnak, hanem azokról, akik viszonylag rendszeresen kimennek kimondottan élelmiszert és napi fogyasztási cikkeket vásárolni, és úgy számolgatnak, hogy ez anyagilag is megéri nekik.

A számolások persze sokszor vitathatóak, de a jelenség egyértelmű, a két Komárom közötti hidat a csoportbejegyzések alapján ma már Székesfehérvár vagy akár Dunaújváros térségéből is megcélozzák. Ha maradunk a legnépszerűbbnek tűnő Kaufland lánc egységeinél, akkor a Dunántúl nyugati részéről inkább a Győr fölötti Nagymegyer a célállomás, keletről pedig Kassa vagy Rimaszombat érhető el könnyebben. Révkomárom pedig vélhetően azért viszi a prímet, mert a budapestiek és a fővárostól nyugatra lakók számára ugyan az Esztergom-Párkány híd lenne közelebb, ám ott egyelőre sem a Kauflandnak, sem a Tescónak nincs üzlete, a Lidl áruválasztéka pedig kevésbé tér el a magyartól.

Egy nagyon egyszerű kiindulási példát ad a számolásra a cigaretta. Ha akció van Szlovákiában, akkor adott esetben 5-600 forintot is lehet fogni egyetlen dobozon, vagyis 12-15 dobozzal akár le is lehet fedni egy 200 kilométeres (100 kilométeres oda-vissza) út teljes üzemanyagköltségét (útdíjakkal, az autó amortizációjával és hasonló externális költségekkel nem számolva). Egy dohányos ezen felül már minden más akcióban megvett terméket kiadáscsökkenésként élhet meg, míg mások a sörből vagy a sajtokból kiindulva számolnak hasonlóan.

Úgy tűnik, hogy a rendszeresen kijárók egyik általános közvélekedése, hogy Szlovákiában „igazi akciók” vannak, amit alapvetően úgy értenek, hogy a magyarnál jóval nagyobb százalékos kedvezményeket lehet kifogni. A felkészülést pedig könnyűvé teszi, hogy természetesen a szlovák üzletek akciós újságai előre elérhetőek, így mindenki el tudja dönteni, miből mennyit kell majd ahhoz vásárolnia, hogy megérje kiautózni.

Ennek persze megvan az a következménye, hogy a kétheti vagy havi nagy bevásárlást más személettel végzik, mert alapvetően már nem abból indulnak ki, hogy mit szeretnének fogyasztani, hanem abból, hogy mi van alaposan leárazva, és abból mit lehet készíteni. Csakhogy a nagy magyar inflációs hullám óta megnőtt azoknak az aránya, akik már itthon is eleve ezzel a taktikával járnak vásárolni, így nekik ebből a szempontból mindegy, hova térnek be.

Ennek a szemléletváltásnak az is következménye, hogy a szlovák-magyar bevásárlás pénzügyi összehasonlíthatósága valójában szinte lehetetlen, hiszen azt kellene kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy adott időre az élelmiszer, ha az aktuális szlovák vagy az aktuális magyar akciós árakat vadássza le a vásárló. Csakhogy ekkor már értelemszerűen más termékekről is beszélünk, az épp akciós magyar almát nem teljesen korrekt összevetni az azon a héten akciós szlovák körtével. A kérdés tehát inkább az, hogy amit a magyar vásárló Szlovákiában megvesz, azt venné-e meg Magyarországon is.

Mindenesetre a szomszédos ország vonzáskörzetének jelentős növekedése azt jelenti, hogy a hazai boltok akár 80-100 kilométerről is tartósan elvesztik ezeknek a nagy bevásárlásoknak a bevételét. (A magyar költségvetés pedig az áfa és más, kisebb adók bevételét.) Azt pedig nem tudjuk, hogy például a Lidl vagy a Tesco a dunaújvárosi boltjából kiesett összeget ellentételezni tudja-e mondjuk Komáromban olyan Szlovákiából átjött vásárlókkal, akik szintén messziről érkeztek. A Kaufland ebből a szempontból nettó nyertes, mert nincs Magyarországon üzlete.

A szlovák törzsvásárlói kártyák és boltlánci applikációk beszerzése-telepítése gördülékenyen megy, a külföldi állampolgárság és lakcím nem gond, ezekre egyébként az akciók elérhetősége érdekében szükség is van. A betétdíjas göngyölegek határon túli utaztatása-visszavitele sem probléma. Könnyít a helyzeten az is, hogy a szlovák boltokban szinte mindig van magyarul beszélő eladó-segítő, és olyan beszámolót még nem olvastunk, amely szerint ne lettek volna szuper kedvesek a nehezen boldoguló magyarokkal.

A beszámolók alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy ha 50-60 ezer forintnak megfelelő eurót hagynak a magyar vásárlók egy szlovákiai boltban, akkor utólag számolgatva már általában meg vannak győződve arról, hogy anyagi értelemben is megérte kiutazni. Ugyanakkor már olyan érdeklődő is akad, aki 200 kilométerről menne, és 120 ezer forintot szánna a túrára, annak ellenére is, hogy a román határ közelebb van hozzá.

Egy másik extremitás, de szintén létező példa az, aki nem autóval, hanem tömegközlekedéssel is nekivág, még távolról is. A magyar vasúton kedvezményesen vagy például országbérlettel amúgy is sokat utazó vásárló extra költség nélkül elmehet Komáromig vonattal, ahonnan helyi kisbuszjárat viszi át a szlovák oldalra. Ilyenkor persze már nehéz akkora volument elcipelni, ami tényleg megéri, vagyis a kisméretű drága cikkekre kell koncentrálni.

A Kaufland népszerűsége egyébként megerősíti, hogy mindenféle számolás mellett a rendszeres átjárásnak messze nem csak anyagi okai vannak. Amellett, hogy ezek az utak valamennyire mégis kirándulásszerű élmények, akkor is, ha csak a háztól a bolt parkolójáig mennek az autók, a magyarok valójában sok esetben a megszokott, megunt, magyartól eltérő árukat, ízvilágot és bolti környezetet keresik.

A kijárók közül szinte mindenki esküszik arra, hogy az esetek többségében a szlovák boltban kapható áruk minősége jobb, és ezért adott esetben még többet is hajlandó fizetni. Ez erősen szubjektív és vitatható kérdés, hiszen nehéz lecsontozni, hogy az összélményben mennyire játszik szerepet az eltérő ízvilág vagy az újdonság varázsa.

A rendszeresen átjárók jelentős részének ezek az utazások felérnek egy pénzügyi alapképzéssel is. A csoportbejegyzésekből látszik, hogy sokan nincsenek tisztában a bank- és hitelkártyák külföldi használatával, a bankok által ilyenkor alkalmazott átváltási módszerekkel, az euró-forint árfolyam alakulásával vagy a készpénzfelvétel és valutaváltás lehetőségeivel/költségeivel. Most azonban hirtelen szó szerint húsba vágó kérdéssé válik a tájékozódás, hogy ezeket megtanulják-megértsék. Ha másért nem, legalább ebből a szempontból biztosan megéri, ha sokan járnak határokon át vásárolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlapvető félreértés, hogy az infláció enyhülése egyenlő az alacsonyabb árszint visszatérésévelNégyéves a G7 saját fogyasztói kosara, grafikonra tettük a főbb árucsoportok árváltozását, hogy hosszabb távlatból is látható legyen, mi történt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókatNem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapjánNem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ bevásárlás élelmiszer Kaufland kiskereskedelem Komárno Komárom Szlovákia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 13. 11:40 Élet, Pénz

Mit választ a fiatal, ha kellene neki négymillió forint, röghöz kötést vagy drága kölcsönt?

Úgy mozgatna meg 500 milliárd forintot a munkáshitellel a kormány, hogy az neki jövőre csak 10 milliárdba kerül.

Jandó Zoltán
2024. november 11. 13:59 Élet, Vállalat

A német autóipar viszi sírba 300 magyar dolgozó munkahelyét

Még tavaly is milliárdokat költött beruházásokra a japán cég, amely pénteken jelentette be magyarországi gyárának felszámolását.

Jandó Zoltán
2024. november 7. 11:42 Élet, Vállalat

Módosítani kell a palackvisszaváltási jogszabályt

A változtatás főleg technikai, de azoknál a palackoknál fontos, amelyeket nem bezúznak-újrahasznosítanak, hanem tisztítanak és újratöltenek.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 13. 14:14 Közélet

Rég látott mélypontra csökkent a lakástámogatások értéke Magyarországon

Hullámvasútra kerültek az állam lakástámogatásai kiadásai az elmúlt években: a 2022-es rekord után idén jött az elmúlt 10 év mélypontja.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Torontáli Zoltán
2024. november 12. 14:07 Közélet

A mézesmadzag mellett a korbácsot is előveszi a kórházakban a kormány

Keménykedett már a beszállítókkal, rúgott ki igazgatókat, most a kórházi vezetők anyagi felelősségre vonásával küzdene a kormány az adósságok ellen.