Megnéztük, mennyibe kerül most négy áruházláncban a sok család karácsonyi asztalára kerülő gesztenyés pulyka, desszertnek pedig mézes-mascarponés kuglófot választottuk.
Az infláció visszahozta a szűkös 70-es évek vásárlási szokásait Európában, a lakosság 71 százaléka vágta vissza a mindennapi költéseit.
Nagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.
Korábbi várakozásainkra rácáfolt az élelmiszerek drágulása, továbbra is előre megy, nem hátra.
Nagyot fordult a világ 2021 végére, decemberben a méréseink szerint 13-15 százalékra ugrott az élelmiszerinfláció üteme.
Szokásos havi nagy bevásárlásunkon kívül ezúttal virtuálisan elkészítettünk egy krumplifőzeléket fasírttal, hogy egy konkrét példán lássuk, mennyi a tényleges élelmiszer-infláció.
Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.
Szubjektív nagybevásárlásunk alapján úgy tűnik, mintha a Lidlben hónapról-hónapra jobban megrángatnák az árakat, mint az Aldiban.
Vége a magyar szezonális zöldségek idényének, de ezt egyelőre ellensúlyozza például az olcsóbb alma. A liszt hosszú idő után először lett drágább, majdnem 10 százalékkal.
Kevés kivétellel folyton változik, hogy mi kerül ugyanannyiba az Aldiban és a Lidlben, de sok ilyen áru van.