Majdnem másfél éve hónapról-hónapra követjük 42 alapvető élelmiszer bolti árát annak érdekében, hogy olyan adatbázist építsünk, amelyen hosszabb távon is követhetővé válik az infláció vagy akár az árcsökkenés.

Mielőtt rátérnénk a legutóbbi, azaz június 30-i adatfelvételünk értékelésére, nézzünk meg egy konkrét, játékosabb példát arra, hogy mire jó ez az adatbázis. Kigyűjtöttük, hogy egy sima krumplifőzelék (recept itt) és a hozzá feltétnek való fasírt (recept itt) főbb összetevői mennyibe kerültek az Aldiban és a Lidlben tavaly, illetve idén ugyanazon a napon, június 30-án, és ezekből mennyiért lehetett kihozni egy négyadagos ebédet.

Az alábbi két grafikon a fő összetevők fajlagos árváltozását mutatja a vizsgált időszak alatt, először az Aldiban, majd a Lidlben.

Látszik, hogy a nyolc fontosabb hozzávalóból ötnek az ára emelkedett, kettőnek nem változott, és csak egynek, a sertés darált húsnak csökkent. Ha pedig a fent hivatkozott receptek szerint elkészítjük az ételt, akkor az alábbi ábra szerinti változást látjuk (a konkrét értékek a grafikonról az egér mozgatásával leolvashatók).

Ha a két diszkont tavalyi és idei áraiból átlagot számolunk, és ennek a változását nézzük, akkor azt kapjuk, hogy a négyadagos ebédünk alapanyagköltsége 1469 forintról 1615 forintra emelkedett, azaz 9,9 százalékkal drágult.

A krumplifőzelék példája azonban azért is tanulságos, mert kiderül belőle, hogy egy ilyen kiragadott példa egyáltalán nem írja le jól az általános árváltozásokat. Ha ugyanis annak a 42 terméknek az összességét nézzük, amelyet már 2020. január vége óta rendszeresen vizsgálunk, akkor nem látunk drágulást.

A havi nagy bevásárlásunk konkrét listáját, a 42 terméket és a mennyiségeket ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet kinyitni^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg. A szubjektív, nem reprezentatív, de változatlan adatfelvételi módszertanunk pedig erre a csillagra kattintva nyílik meg^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

Tavaly június végén az Aldiban 16 895 forintot fizettünk a 42 termék után, idén pedig 16 884 forintot számláztak volna nekünk a kasszáknál. Azaz egy év alatt nem tapasztaltunk áremelkedést. A Lidlben ugyanez tavaly 15 509 forintot tett ki, idén pedig 15 867-et, ez 2,3 százalékos infláció. (A Lidl általunk mért nem hivatalos júniusi drágulása egyébként lényegében megegyezik a KSH májusban mért hivatalos adatával, vagyis egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek.)

Mivel méréseinket 2020 januárjában kezdtük, de 2021 január végétől kiterjesztettük a Penny Marketre és a Tescóra is, az alábbi grafikonon szokás szerint bemutatjuk a négy áruházlánc (általunk mért, nem hivatalos) egymáshoz viszonyított árszintjét is.

Látszik, hogy az alapélelmiszereknél a hónapok óta beharangozott, járvány utáni újrainduláshoz kötött infláció még nem jelent meg, szakértői becslések szerint egyébként ez csak az őszre várható.

Végül két érdekességre hívnánk fel a figyelmet, ami június végén derült ki:

1. A tejföl ára eddig megmozdíthatatlannak tűnt, és a három diszkontban szinte mindig forintra megegyezett, most azonban egyszerre és lényegében ugyanolyan mértékkel megemelkedett. Az eddig kőbe vésett 681 forintos, egy kilogrammra vetített árat hirtelen felváltotta a 704-705-706 forint. Ezzel a három diszkont (ebben a termékben) egyszerre elvesztette az eddigi árelőnyét az egészen más üzleti modellben dolgozó Tescóval szemben.
2. Nem tudjuk, hogy átmeneti vagy tartós ez a jelenség, de azt látjuk, hogy a Penny Market és a Tesco árai között sokkal nagyobb hasonlóság van most, mint szokott. A Penny Market az árakat nézve most sokkal közelebb áll a hipermarkethez, mint a vele ugyanazon modellben dolgozó Aldi-Lidl pároshoz. Utóbbiak pedig továbbra is olyannyira együtt mozognak, hogy érdemi különbséget mi a 42 alapterméknél kimutatni alig tudnánk, a némileg eltérő kosárérték mellett is igaz, hogy nagyon sok az egyező árú termék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉtolaj, sertéskaraj és paradicsom - megnéztük, hogy tényleg van-e élelmiszer-drágulásEgy dolog, amit az ENSZ lát a nyersanyagárakban, egy másik, amit a KSH mér Magyarországon a boltokban, mi pedig most hozzátesszük a saját konkrét adatainkat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi bevásárlás élelmiszer infláció kiskereskedelem krumplifőzelék Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában