Ha nem sikerül a kormány 10 százalék alatti év végi inflációs terve, az nem az élelmiszerek miatt lesz.
Régi vád a hipermarketekkel szemben, hogy elnyomják a kisboltokat, csökkentik a foglalkoztatást és ártanak a környezetnek. Erre valójában kevés bizonyíték van, de sok más téren világosabb a negatív hatásuk.
Érdemes az Árfigyelőt olyan kreatívan olvasni, mint amilyen kreatívan a boltok megadják hozzá az áraikat.
Nem hivatalos bevásárló kosarunk júliusban is olcsóbb lett, de hogyan alakultak az árak a bérekhez képest?
Kiskarácsony kezd kialakulni a magyar kiskereskedelemben, júniusban.
Megnéztük, mennyivel lettek drágábbak a termékek azon a napon, amikor búcsúzunk a 149 forintos liszttől, a 229 forintos cukortól és az 1499 forintos csirkemelltől.
A 19 magyar boltjának bezárása mellett az osztrák, cseh és szlovák piacokat is otthagyja a német cég, ami a hazai piacán is válságba került.
Van pár logikus érv arra, hogy a bio élelmiszert kevésbé sújtja az infláció, a német adatokon ez látszik is, a magyaroknál viszont elég vegyes a kép.
Saját összeállítású nagy bevásárlásunk egy év alatt már „csak” 16,4 százalékkal drágult, és ezt még a kormányzati árfigyelő beindítása előtt mértük.
Valószínű, hogy az élelmiszer árstopoknak hamarosan vége, mi várható a boltokban?