Az Alza, a kifli.hu vagy akár az IKEA is szinte a semmiből jőve vált hirtelen vezető szereplővé. Meddig jut a Pepita.hu vagy a Pelenka.hu?
Furcsa, de könnyen lehet, hogy azért drágább egy élelmiszer Magyarországon mint Ausztriában, mert itt a vásárlóknak jóval kevesebb pénzük van rá.
Újabb csodafegyvert eszelt ki a kormányzati gazdasági agytröszt, csak ez nem látszik, hogyan csökkentené ez az inflációt.
Most már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.
Egyetlen hónap alatt majdnem 10 százalékot csökkent a mérésünk szerinti élelmiszer-infláció, de még így is 40 százalék felett van az éves szintű drágulás.
Ha most kezd valaki területi értékesítési vezetőként a láncnál, 30 százalékkal kevesebbet ér a bére, mint 2021 őszén. Érdeklődőből így sincs hiány.
Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.
A paradicsom, a paprika, a hagyma és az uborka is 15-30 százalékkal drágult csak egyetlen hónap alatt, így a mi mérésünk szerint az éves infláció ugyan enyhült, de még mindig 50 százalékos.
Méréseink szerint január végén 53,7 százalékra ugrott vissza az éves drágulás mértéke, pedig azt hittük, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Sok országban hagyományosan a nemzeti postavállalat volt a legnagyobb foglalkoztató, Lengyelországban azonban ez most már nincs így: a Biedronka kiskereskedelmi lánc megelőzte.