Adatsorok sokaságára alapozott mélyelemzést (pdf) tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról, hogy az Európai Unióban miért Magyarországon drágultak leginkább az élelmiszerek az elmúlt időszakban. A 2022-ben felfutó infláció mindenhol erős volt, de miért épp a magyar vásárlók kerültek a legnehezebb helyzetbe?

Az elemzés két fő részre, külső és belső tényezőkre osztja az okokat. Ezek közül a külsőkkel most nem foglalkozunk, hiszen azok minden körülöttünk lévő országot nagyjából egyformán érintettek, azaz nem ott kell keresnünk, hogy miért épp Magyarországon volt (és amint látni fogjuk, pillanatnyilag is az) a legrosszabb a helyzet.

Fotó: MNB mélyelemzés

Ugyanakkor már az is beszédes, hogy az országspecifikus okok az MNB számításai szerint csaknem fele részben okolhatók a nagyon magas inflációért. Ez arra utal, hogy ha ezeket le tudta volna szorítani a szakpolitika, akkor nem szálltak volna el ennyire az árak.

Az első fontos állítása az MNB-nek az, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok sokkal jobban függnek a földgáztól és az elektromos áramtól, mint a többi országban működő cégek. Egy magyarországi vállalat több mint 6 megajoule energiát tartalmazó földgázt, vagy 5,5 kilowattóra elektromos áramot használ fel ahhoz, hogy egy euró hozzáadott értéket teremtsen.

Ez rengeteg az átlaghoz képest.

Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban körülbelül fele ennyi energiát használnak fel ugyanannyi hozzáadott érték előállításához.

Fotó: MNB mélyelemzés

A 3 megajoule és 3 kilowattóra körüli érték tűnik a számok alapján a regionális átlagnak, de a magyar ipar csak sokkal több energiával tud ugyanannyi értéket előállítani. Ebből viszont következik, hogy ha a földgáz vagy az áram (nem lakossági, hanem ipari) ára emelkedik, az sokkal jobban földhöz vágja a magyar cégeket, mint a regionális versenytársakat. Márpedig 2021 és 2022 második fele között egész Európában Magyarországon drágult legnagyobb mértékben a gáz és az áram ára.

Fotó: MNB mélyelemzés

Miért?

A jegybank kiemeli, hogy az „energiakereskedelmi szektor megnövekedett koncentrációja” lehetett az egyik fő ok, mert így a „kereskedői érdek jobban érvényesült”. Azaz erős szerkezeti probléma, hogy az energiakereskedelemben nincs megfelelő verseny.

Ráadásul a Magyarországon működő vállalatok nem csak sok energiával, de még sok munkaerővel is dolgoznak. Ugyanakkora hozzáadott értéket Magyarországon csak akkor lehet termelni, ha jóval több alkalmazottat foglalkoztat egy cég. A munkatermelékenységi mutatónk Bulgária után a legrosszabb az unióban, az uniós átlagnak csupán a 36,8 százaléka (Szlovákia és Csehország már 50 százalék felett jár).

Ezek alapvető szerkezeti problémákra, lényegében a modernizáció súlyos hiányára utalnak. Az elavult gépek és az elavult munkafolyamatok több emberi munkát és magasabb energiafelhasználást igényelnek. Így viszont ha olyan nemzetközi gazdasági folyamatok gyűrűznek be, amelyek növelik a költségeket, akkor a magyar ipar sokkal védtelenebbül áll ezek kivédésére, mint akár csak a regionális versenytársai.

Ugyanennek a jelenségnek egy hasonló, másik oldala volt, amikor az ukrán háború kitörése után a földgázhoz erősen kötött műtrágya ára is elszállt, és a szintén szerkezeti problémákkal küzdő magyar agrárium is nehezebb helyzetbe került, mint a többi országban.

Voltak azonban súlyos, de nem szerkezeti problémák is.

Az MNB számok ugyanis azt is megmutatják, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok a nagy inflációs pánikban a költségek emelkedését túlkompenzálták. A jegybank szerint 2019 és 2022 között ebben a tekintetben negyedikek vagyunk Európában, a francia, a bolgár és a román élelmiszeripar után a magyar emelte leginkább a nettó eredményét.

A profit nagyarányú emelése végigfutott a teljes magyar ipari vertikumon: az agráriumra, az élelmiszeriparra, a szállításra és raktározásra, illetve a papíriparra (csomagolás) is jellemző volt.

Nem csak a vállalatok, hanem a szakpolitika is rossz pánikreakciókat adott. Az MNB nem először mondja, de most is határozottan állítja, hogy az árstopok nem segítettek, hanem közvetve rontottak a helyzeten.

Az MNB számok arra rímelnek, amit az árstopok idején a teljes magyar sajtó pusztán a józan paraszti észre hivatkozva sokszor megírt: ha egy közepes szupermarketben van összesen 3-4 ezer árucikk, és abból a kormány 7 vagy 9 árát befagyasztja, a kieső profitot a kiskereskedők más cikkek nagyobb áremelésével beszedik, vagyis sehogy sem lehet velük lenyeletni a piactorzítás miatti veszteségeket.

A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés (a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva) nem változott 2022-ben 2021-hez képest

– írja az MNB.

A boltok tehát természetesen nem vették le a terheket a vásárlók válláról, elég furcsa is lett volna, ha szabadpiaci viszonyok között ez bekövetkezik. Az árstop így a rezsicsökkentéshez hasonló, elsősorban politikai termék volt, közvetetten káros piactorzító hatásokkal.

A vásárlók szempontjából kedvezőtlen helyzetet adóemelésekkel tovább rontották. Az MNB kiemeli, hogy a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó növelte az inflációt (a gyártók és a boltok ezt is nyilván igyekeztek áthárítani a lakosságra).

A terhek áthárítását azonban kezdetben nagyon megkönnyítette, hogy a kormány épp 2022 elején, a parlamenti választások előtti kampányidőszakban szórt pénzt a lakosságnak. A Telex akkori összegzése szerint a februári jóléti intézkedések 1000 milliárd forintot terítettek szét, és a jelek szerint ennek jelentős részét a lakosság az élelmiszerboltokba vitte. Az MNB elemzése szerint a 2022 első felében mért 10 százalékos kiskereskedelmi forgalomemelkedés uniós összehasonlításban is az élbolyban volt.

A választások és az egyszeri pénzosztás után azonban jött a kijózanodás, hiszen 2022 második félévétől kezdve a magyar gazdaság legnagyobb problémája a belső fogyasztás drasztikus bezuhanása lett. A szektor nekiment a falnak, mert kiderült, hogy a vásárlóknak valójában csak átmenetileg volt pénzük, és amikor az elfogyott, akkor a minőségből és a mennyiségből is kénytelenek voltak drámaian visszavenni.

Az MNB a saját háza tájáról, vagyis a monetáris politika hatásáról csak annyit tett bele az elemzésbe, hogy a forint gyengülését 2022 őszén az ismert rendkívüli intézkedésekkel megállította, az árfolyam azóta stabilnak mondható.

Amellett, hogy az említett kereslet-hiány probléma mai napig a magyar gazdaság növekedésének egyik fő problémája maradt, talán még ennél is fontosabb, hogy az iparban beazonosított szerkezeti gondok az MNB értékelése szerint nem enyhültek. Amíg ez nem változik, amíg a hatékonyság és a termelékenység nem javul, addig a következő válságokban változatlanul sokkal sebezhetőbbek leszünk, mint más országok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat árstop élelmiszeripar elemzés hozzáadott érték infláció kiskereskedelem mezőgazdaság mnb termelékenység Olvasson tovább a kategóriában