Egy hete még 370 volt az euró, most 390 felé tart az árfolyam. A gyengülés hazai okai erősebbnek tűnnek, mint a nemzetköziek.
Az ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket.
Hiába vannak jobbító szándékú javaslatok, ezektől nem fog minőségileg megváltozni az egycentrumú, elsődlegesen lojalitás-, nem pedig piacalapú rendszer.
Idén év végére 10, 2024 végére 6 százalék környékére süllyedhet az irányadó kamat, de csak abban az esetben, ha minden jól alakul a magyar gazdaság szempontjából.
Esetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.
Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az áprilisi 24 százalékos infláció mellett, de az év második felében már erősödhet a fizetések vásárlóereje, és ez a gazdaság egésze szempontjából is jó hír.
Matolcsy György fél éve még kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Aztán belenézett a jövő évi költségvetési tervezetbe, és pozitív hangot ütött meg.
A jegybank már biztonsággal elkezdheti az irányadó kamat csökkentését.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.