Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank
Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.
Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.
- Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.
Alulnézet: a díjak nemcsak az infláció, hanem a bankszámlák kínálatának változása miatt is emelkedtek. Az OTP, az Unicredit, a K&H, a Raiffeisen, az Erste, és az MBH bank is emelte a díjait, de több bank csak infláció alatt.
Miért fontos ez? Leginkább a banki és a telekommunikációs szektorban volt jellemző, hogy az elmúlt években a szolgáltatók az előző évi magasabb inflációt lekövetve vagy az megközelítve emelték a díjaikat.
Számokban: idén márciusban az Eurostat adatai szerint a telekommunikációs szolgáltatások díja itthon átlagosan 13,6, tavaly márciusban pedig 12 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest, ez mindkét hónapban a legnagyobb mértékű emelkedés volt az Európai Unióban.
- A pénzügyi szolgáltatások idén márciusban itthon szintén uniós rekordként 12,4, tavaly pedig a középmezőny tetején 6,8 százalékkal drágultak az európai statisztikai hivatal adatai szerint.
Felülnézet: bár nincsenek erre vonatkozóan friss elemzések, de az MNB Portfolio.hu-n közölt 2019-es elemzése szerint a vezetékes internet itthon drágább volt az uniós és a V4-átlagnál is.
- A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége is magas volt itthon uniós összehasonlításban egy 2019-es MNB-elemzés szerint.
Igen, de: habár a gyakorlat jogilag nem kifogásolható, a Magyar Nemzeti Bank 2023-ban több Inflációs jelentésében is jelezte, hogy megkérdőjelezhetőnek tartja a banki és kommunikációs szolgáltatások inflációkövető díjkorrekcióját.
- A jegybank szerint ezek az áremelések nem feltétlenül tükrözik a cégek költségeinek emelkedését, és valójában inkább csak a cégek nyereségét növelhetik.
Mi várható? Az Énpénzem.hu cikke szerint az ügyfelek akkor sem nyugodhatnak meg, ha a bankjuk már emelte a díjakat idén, ugyanis több példa is volt rá, hogy egy tételt eleinte változatlanul hagytak, és később jelentették be az emelését.
Közélet
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság
Nem jegyezte még be a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
