2020 novemberében volt utoljára olyan, mint idén májusban: az előző hónaphoz képest csökkentek az árak.
A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Áprilisban ennek már az inflációban is mutatkoztak a jelei.
Lengyelországtól Romániáig 15 százalék körüli a pénzromlás üteme, míg nálunk még mindig 25 százalék feletti az infláció.
Tíz évig drágultak Magyarországon az ingatlanok, de egyre több adat utal arra, hogy a tavalyi második félévben csökkenni kezdtek az országos átlagárak.
Októberben harmadik hónapja gyorsult a béremelkedések tempója, viszont a gyorsabban növekvő drágulás miatt már trendszerűen csökken a fizetések értéke is.
Októberben már elindult az infláció enyhülése a dél-európai országban, de a jobboldali kormány bízik benne, hogy ezzel a húzással tovább tudják csökkenteni a rosszul keresők terheit.
Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.
1960 óta azokat az időszakokat, amikor hosszabb ideig nőttek az árak és a bérek is, ritkán követte olyan periódus, amikor magas maradt az infláció.
A szeptemberi új lakáshitelszerződések állománya 38 százalékkal esett vissza. Az év utolsó három hónapjában várhatóan folytatódik az ingatlanpiaci lassulás.
Csak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.