A márciusban mért magyarországi pénzromlás rendkívüli ütemét mi sem szemlélteti jobban, mint az alábbi térkép, amelyen a kelet-közép-európai régió leggyakrabban viszonyítási alapul szolgáló országai múlt havi inflációs adatai is látszanak: ezek rendre 15 százalék körül alakulnak, szemben a 25,2 százalékos magyar rátával, ami nagyjából tíz százalékpontos különbség.
Az eurózóna egészében ráadásul még alacsonyabb, 6,9 százalékos lehetett az éves infláció márciusban az Eurostat becslése szerint (a végleges adat még nem áll rendelkezésre). Az unió fejlettebb országaiban tehát már egy számjegyűre mérséklődött a pénzromlás üteme, aminek magyarországi bekövetkeztét Orbán Viktor idén decemberre prognosztizálta még tavaly ősszel.
Sok esély tehát nem látszik arra, hogy a legfrissebb adatok tükrében Magyarország lekerüljön az uniós inflációs rangsor éléről, ahova még tavaly novemberben került fel. Az infláció mérséklődését – februárban még két tizeddel magasabb, 25,4 százalékos értéket mért a statisztikai hivatal – péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor sem tartotta kielégítő mértékűnek.
Ami eddig történt, az kevés.
– fogalmazott a miniszterelnök, ám vélekedése szerint a következő hónapokban érdemi csökkenésre lehet számítani. Az áremelkedés fokozatos lassulása ugyanakkor a térség más országaiban is várható.
Noha a magyar kormány jellemzően a háborúval, illetve az Oroszországra kirótt szankciókkal magyarázza a kivételes inflációt, szerepet játszanak az árak növekedésében a rendhagyó hazai gazdaságpolitikai lépések – például az ársapkák és a tavalyi országgyűlési választás előtti fokozott pénzköltés – is. Régiós probléma továbbá a munkaerőpiac túlfűtöttsége, aminek révén az ár-bér spirál veszélye is fennáll, miszerint az árak és a bérek emelkedése egymást erősítve okoz vezet jelentős és hosszan fennmaradó inflációt.
