A várakozásoknak megfelelően alakult az infláció áprilisban. A statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A Bloomberg elemzői konszenzusa ennél 0,1 százalékponttal volt magasabb, a Portfolio által megkérdezett szakértők épp ennyit vártak.
Mi történt? A több mint egy éve zajló inflációs sokk kezdete óta most lassult először érdemben a drágulás üteme. Az előző hónapban még 25,2 százalékos inflációt mért a KSH. Ha mélyebbre ásunk, akadnak kedvező és kevésbé pozitív fejlemények is.
- Pozitív fejlemény, hogy jelentősen lassult az élelmiszer-infláció. 2021 júniusa óta először fordult elő, hogy havi szinten nem emelkedtek az árak, azaz áprilisban összességében nem kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint márciusban.
- Kevésbé jó hír ugyanakkor, hogy a szolgáltatások éves szinten továbbra is gyorsuló ütemben drágulnak, igaz, itt előfordultak a tényadatnál nagyobb drágulást mutató előrejelzések is. Ebben a körben később lódult meg az infláció, amely még láthatóan nem tetőzött.
Számokban: Ahogy a felfutás szakaszában, az inflációt ezúttal is elsősorban az élelmiszer, illetve az energia és az üzemanyagok árának alakulása mozgatja. Ezeknél a termékköröknél mérte a KSH éves összevetésben legnagyobb csökkenést.
- Az élelmiszerek ára durván 38 százalékkal volt magasabb áprilisban, mint egy esztendővel korábban. Márciusban ez a mutató még 42 százalék felett állt, decemberben pedig közel 45 százalékon tetőzött. Havi összevetésben változatlan szinten maradtak az árak. Ez még mindig kedvezőtlenebb képet fest a G7 saját fogyasztói kosaránál tapasztalt érdemi csökkenésnél.
- A háztartási energia a statisztikai hivatal szerint áprilisban is olcsóbb lett. Ez ugyanakkor továbbra sem jelent tényleges árcsökkenést, hiszen a lakossági gáz és áram díja rögzített. A magyarázat, hogy a KSH a fogyasztási adatokból arra jutott: a márciusban becsültnél is kevesebben csúsztak ki a rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási sávból.
Alulnézet: Elég jól beazonosítható néhány konkrét termék, és szolgáltatás is, amelyeknél látványosan lassult, illetve gyorsult a drágulás üteme.
- A tejtermékek ára havi szinten már érezhetően csökkent, és kismértékű áresés volt a kenyérféléknél, illetve a húsoknál is. Más kérdés, hogy a félbarna kenyér így is közel kétszer annyiba került, mint tavaly áprilisban.
- A piaci szolgáltatások közül szinte mindennek csúnyán megszaladt az ára. Az üdülés a szállástípustól függően 25-35 százalékkal drágább, egy hajvágás negyedével kerül többe, mint egy éve, és a szabadidős programokért (mozi, múzeum, állatkert) is 20-40 százalékkal kell többet fizetni.
Mi következik? A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Az üzletek forgalma már márciusban is nagyobbat zuhant, mint a Covid-lezárások idején.
- A következő hónapokban ezért, illetve a magas bázis miatt (tehát, mert már egy éve is drága volt minden) az infláció további gyorsuló ütemű csökkenése várható.
- Elemzők arra számítanak, hogy decemberre meglehet a kormányzat által megcélzott egy számjegyű infláció. Ez azt jelenti, hogy 2022 decemberéhez képest 2023 decemberére már csak szűk 10 százalékkal emelkednek az árak. A 2023-as teljes éves átlagos infláció azonban ennél jóval magasabb, 19 százalék körüli lehet.
- A jegybanki kamatszint csökkentésének is teret nyithat az ereszkedő infláció. Az általános vélekedés szerint júniusban kezdheti meg a 18 százalékos irányadó ráta csökkentését az MNB, ám nem kizárt, hogy már ebben a hónapban lép a jegybank, amely meg is kezdte a lazítás előkészítését.
Reakciók: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában jelezte, hogy az ING éves átlagban továbbra is tartja a 19 százalékos előrejelzését, ami messze felülmúlja a kormányzati várakozást. Habár az év végén már 10 százalék alá eshet a drágulás éves üteme, a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
