Ilyen zuhanást akkor sem láttunk az üzletekben, amikor a járvány miatt leállt az ország
Bár száznegyvenmilliárd forinttal több pénzt hagytak márciusban a magyar vásárolók az üzletekben, mint egy évvel korábban, ezért csak hetedével kevesebb árut kaptak, mint tavaly ilyenkor. Ilyen hatalmas visszaesést emberemlékezet óta nem láttunk a hazai kiskereskedelemben.
Mi történt? A KSH ma reggeli gyorstájékoztatója szerint éves összevetésben 13,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Bár havi szinten bővülést mutatnak az adatok, azaz februárról márciusra nőtt a forgalom, valójában ez csak látszólagos javulás.
- Egyrészt a március hagyományosan erősebb forgalmat hoz az üzletekben. Másrészt – ahogy erre Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet – lényegében az egyre olcsóbbá váló üzemanyagnak köszönhető a havi alapú bővülés.
Számokban: A csökkenés mértéke több évtizedes rekord. Eddig hasonló visszaesésre csak egyszer volt példa, 2020 áprilisában, amikor a járványhelyzet miatt leállt az ország. Összehasonlításképpen a 2008-as válság legrosszabb hónapjában 8,1 százalékos volt az esés.
- Az egyes szegmensekben elég eltérően alakult a forgalom. Sokkal kevesebbet bútort és iparcikket vettek a magyar vásárlók, nőtt ugyanakkor a könyvek és újságok forgalma, akárcsak a gyógyszeré és a használtcikkeké.
- A legaggasztóbb talán az élelmiszerforgalom radikális csökkenése. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben közel 12 százalékos esést mért a KSH. A mostani inflációs sokk előtt ehhez még csak hasonlót sem láttunk. Itt ráadásul a covid-lezárások sem hoztak hanyatlást.
Felülnézet: A kiskereskedelmi forgalom alakulása elég kedvezőtlen képet mutat a háztartások helyzetéről, és úgy általában a magyar gazdaságról is.
- A tartós cikkek (például bútorok, vagy elektronikai termékek) iránti kereslet zuhanása azt mutatja, hogy az emberek reálbérük csökkenésével erősen visszafogták a nagyobb kiadásaikat.
- Az élelmiszerforgalom esése és a használtcikkek (mint helyettesítő termékek) iránti kereslet növekedése szintén elég erős válságjel.
Mi következik? A belső fogyasztás esése azt jelenti, hogy a hazai GDP legfontosabb összetevője, a fogyasztás jelentősen csökkent, ami recessziót jelez előre. A kereslet ilyen mértékű csökkenésének az egyetlen pozitív hozadéka infláció ereszkedése lehet.
Reakciók: A mostani kiskereskedelmi adatok alapján Virovácz Péter is a várható recessziót emelte ki elemzésében. Mint fogalmazott:
- „Bár a kiskereskedelmi adatok nem veszik figyelembe a szolgáltatószektor teljesítményét, ugyanakkor … jól látható, hogy bizony a lakosság jelentősen visszafogja a költekezését a szolgáltatások tekintetében is. Mindez véleményünk szerint szinte már borítékolja, hogy az idei első negyedévben tovább zsugorodhatott a gazdaság összteljesítménye”.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
