Ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor egyértelműen látszik, hogy a magyar élelmiszer-infláció a G7 szubjektív fogyasztói kosarának adatai szerint 2022 végén – 2023 elején érte el a tetőpontját, a tavasz pedig meghozta a várt fordulatot. Jelenleg 35,6 százalékkal kerül többe a kosarunk, mint egy évvel ezelőtt, míg 2022 októberében még 55,1, 2023 januárjában pedig 53,7 százalékos éves drágulást tapasztaltunk.

Nagy bevásárlásunkat több mint három éve havonta végezzük, bevásárlólistánk erre a csillagra kattintva^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg jelenik meg, változatlan módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.. Az árakat mindig négy boltban vesszük fel (az Aldiban, a Lidlben, a Penny-ben és a Tescóban), és kosarunk értéke ezúttal (kivételes módon nem április utolsó napjaiban, hanem május 2-án), 27 228 forint volt a négy bolt átlagában.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt ugyanezért – a négy bolt átlagában – 28 009 forintot kellett fizetnünk, február végén pedig 28 222 forintot. Ez a februári érték volt eddig a csúcs, vagyis most már egymás után két adatfelvétel alkalmával is a kosár értékének csökkenését mértük. Ráadásul a márciusról áprilisra feljegyzett mérséklődés egészen jelentős mértékű, mintegy 2,8 százalékos. Ehhez hasonlót utoljára 2021 nyarán láthattunk, amikor körülbelül 2,3 százalékkal lett olcsóbb a változatlan összetételű bevásárlásunk június és július között.

E hónaptól kezdve a G7-en csak a kosár értékének négy boltláncra vonatkozó átlagát közöljük rendszeresen, az egyes üzletekre vonatkozó értékeket pedig mindig a G7 Reggel hírlevelünk következő számában tesszük közzé, ezúttal a csütörtökiben.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a négy üzlet adataiból számított kosárértékátlag hogyan alakult az elmúlt több mint két évben.

Mi történt 2023 márciusa és áprilisa között, aminek köszönhető az infláció lassulása és a kosárérték csökkenése? A legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kígyóuborka ára esett vissza egyetlen hónap alatt, de a (legkedvezőbb árú) paradicsom is 24 százalékkal lett olcsóbb. Érdekes módon a pulykamellfilé ára is elég nagy mértékben, 12 százalékkal csökkent, a rögös túró 9, a rizs 7, a vöröshagyma pedig 6 százalékkal került kevesebbe, mint egy hónappal korábban.

Ezzel szemben a sárgarépa ára hirtelen elszállt, de nagyon. Egyetlen hónap alatt 44 százalékkal drágult meg ez a zöldség. A kefir 12, a narancs 10 százalékkal ugrott meg, ám ezek mellett már csak kisebb mértékű áremelkedések voltak a kosáron belül. Úgy tűnik, hogy egyelőre nyugvópontra jutottak a pékáruk is, és a friss tejek kivételével a tejtermékek sem száguldanak már úgy felfelé, mint korábban (a friss tejek még áprilisban is 4 százalék feletti drágulást mutattak).

A 35,6 százalékos éves infláció persze még mindig nagyon magas, annál is inkább, mert az összehasonlítási alap (bázis), vagyis a 2022. április végi adat is már eleve erős emelkedést mutatott. Szokás szerint megnéztük ezért a kétéves viszonyítási alapot is, és 2021 áprilisához képest 63,4 százalékos inflációt mértünk. Ám már ez is jóval alacsonyabb, mint a márciusi kétéves adat, hiszen az még 70,9 százalék volt.

Új elemként összeállítottunk egy grafikont, amely azt mutatja meg, hogy az adott hónapban mekkora anyagi terhet jelent a fogyasztói kosarunk levásárlása a nettó medián keresethez képest. A nettó medián bér az a jövedelem, amely olyan értelemben van középen, hogy ugyanannyi ember keres ennél többet és ennél kevesebbet is. Így ez takarja leginkább hétköznapi szóhasználat szerinti értelemben az átlagkereset fogalmát – nem pedig a hivatalosan mért átlagkereset, amely ennél jóval nagyobb összeg. (Mivel a számtani átlagot erősen felfelé húzza a kisebb darabszámú nagy összegű kereset.)

A grafikonon látszik, hogy a keresetek az utóbbi időben nem tartanak lépést az élelmiszer-inflációval, a vásárlók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Míg egészen sokáig a keresetnek körülbelül a 7 százalékát vitte el a nagy bevásárlásunk, az utóbbi időben ez felugrott 9-9,5 százalékra, és egyelőre az infláció mérséklődése ellenére sem csökken.

A következő hónapok kérdése, hogy mennyire csökken még a drágulás, és hogyan lehet majd az árstopokat úgy kivezetni, hogy a lépés ne okozzon újabb inflációs hullámot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában