Egy brit magazin felmérése szerint 15 százalékkal drágultak az ételek és italok az országban, ami szinte pontosan harmad akkora, mint Magyarországon.
Tej, sajt, tejföl, joghurt, kefir és túró, ha ezek nem szálltak volna el, sokkal jobban állhatnánk.
A családi tulajdonban lévő közepes és nagyobb vállalatok a német gazdaság fontos részét képezik, most megvizsgálták, hogy teljesítenek a munkahelyteremtésben.
A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?
A saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.
Már a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.
Nagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.
Az infláció elvitte a keresletet, Németországban vissza kell fogni a kínálatot.
A kenyérre, a zsemlére, a kiflire és a tésztákra nem raktak árstopot, ezek egy év alatt több mint a duplájára drágultak.
Nem egy ütemben emelik az áraikat a boltláncok, ezért sok az átmeneti különbség közöttük, eljött az árvadászok ideje.