A magyar háztartások büdzséjében a rezsikiadások mellett az élelmiszerek képviselik a legnagyobb részt, így a mostanihoz hasonló magas inflációs időszakokban különösen fontos lehet az élelmiszerárak nyomon követése. Több mint három és fél éve tartó sorozatunkban minden hónap végén ugyanazt a 42 terméket vásároljuk meg (a lista a csillagra kattintva nyílik meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg), ugyanazzal a módszertannal (ennek leírását a csillagra kattintva lehet látni^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe.). Augusztus végi adataink azt mutatják, hogy

az éves alapú infláció bőven egyszámjegyű lett, a bevásárlás terhe azonban a magyar vásárlók számára csak nagyon kis mértékben csökken.

Egy évvel ezelőtt az általunk vizsgált négy boltláncban (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) a 42 elemből álló bevásárlásunk átlagosan 22 896 forintba került, most augusztus 31-én pedig 23 994 forintot fizettünk volna ugyanezért. Az egyes üzletekre vonatkozó konkrét adatokat a következő hírlevelünkben tesszük közzé.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A fenti számok alapján az éves infláció a mi szubjektív, nem hivatalos mérésünk szerint már csak 4,79 százalék volt. Ez nagy csökkenés, mert ahogy az alábbi grafikonon is látszik, tavaly év végén 50 százalék felett tetőzött az arány. A mostanihoz hasonló értéket mi csak a nagy felfutás előtt, 2021 őszén mértünk.

Fontos azonban, hogy az alacsony arányt nagyrészt a bázishatás okozza: már a tavaly augusztusi érték is nagyon magas volt, és most csak azt látjuk, hogy erről a magas értékről még mindig felfelé kúszik a mutató, csak most már sokkal kisebb ütemben.

Ha a két évvel ezelőtti, 2021 augusztusi kosárértéket nézzük (16 574 forint), akkor 44,8 százalékos inflálódást látunk.

Ha hónapról-hónapra követjük a kosarunk értékét, akkor is az látszik, hogy a nagyon masszív és hosszú drágulás után 2023. február óta folyamatosan csökken ugyan az összeg, de csak kis lépésekben, és még így is nagyon magasan van az inflációs korszak előtti átlagos szinthez képest.

Ha pedig az életszínvonalhoz talán legfontosabb adatsort nézzük, vagyis azt, hogy ugyanaz a bevásárlás mekkora részét viszi el egy havi átlagos keresetnek, akkor szintén csak lassú, kis mértékű javulást látunk. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a 42 termékből álló kosár hányad részét adja az adott hónapban aktuális nettó medián bérnek (a KSH legfrisebb adata ebben a mutatóban a júniusi).

Az idei augusztus legérdekesebb kérdése az volt, hogy az árstop megszűnése mit eredményez. A mi kosarunkban a kilenc egykori termékből hét van benne, ezek árváltozását az alábbi grafikonon mutatjuk be:

A cukor ára az iparági várakozásoknak megfelelően hirtelen elszállt, a csirkemell nagy áremelkedése sem meglepetés, az már sokkal inkább, hogy a 2,8-as UHT tej és a liszt nem drágult érdemben. Az étolaj, a tojás és a burgonya egyenesen olcsóbb lett, mint árstopos korában. Fontos adalék, hogy az általunk vizsgált boltoknak ezeket a termékeket a beszerzési áron, illetve kötelező akcióban az alatt 15 százalékkal kell árulniuk, vagyis továbbra is masszív veszteséget kell más termékekre áthárítaniuk, így az értékek nem tükrözik a rendes piaci viszonyokat.

Az említett cukor és csirkemell mellett ugyanakkor a kosarunkra egyáltalán nem volt jellemző a júliushoz képest mért áremelkedés, sokkal inkább árcsökkenéseket mértünk, ami végső soron bőven ellensúlyozta a cukor-csirkemell-uborka-hagyma-tészta ötös egyenként is 10 százalék feletti drágulását.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken jelenteti meg az augusztusra vonatkozó adatait, eddigi tapasztalataink alapján azonban a G7 szubjektív felmérése általában egy hónappal korábbi adatokon nyugszik. Mivel mi júliusban 12,4 százalékos éves alapú élelmiszer drágulást tapasztaltunk, most a KSH-nál is ehhez hasonló adatra számítunk. A várhatóan október elején következő szeptemberi hivatalos KSH mérésnél viszont jó eséllyel már egyszámjegyű lesz az élelmiszer infláció, ami összhangban lehet a kormány céljaival.

A mostani adatok alapján arra számítunk, hogy

az élelmiszereken nem fog múlni, hogy az év végére meglegyen az általánosságban kitűzött egyszámjegyű infláció.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz Aldi cukor élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában