Ha nem sikerül a kormány 10 százalék alatti év végi inflációs terve, az nem az élelmiszerek miatt lesz.
Nem hivatalos bevásárló kosarunk júliusban is olcsóbb lett, de hogyan alakultak az árak a bérekhez képest?
Saját összeállítású nagy bevásárlásunk egy év alatt már „csak” 16,4 százalékkal drágult, és ezt még a kormányzati árfigyelő beindítása előtt mértük.
Nem tudjuk, meddig megy ez, de megint jóval olcsóbb lett a kosarunk értéke, az inflációt most már csak 27,4 százalékosnak mértük.
Most már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.
Egyetlen hónap alatt majdnem 10 százalékot csökkent a mérésünk szerinti élelmiszer-infláció, de még így is 40 százalék felett van az éves szintű drágulás.
A paradicsom, a paprika, a hagyma és az uborka is 15-30 százalékkal drágult csak egyetlen hónap alatt, így a mi mérésünk szerint az éves infláció ugyan enyhült, de még mindig 50 százalékos.
Méréseink szerint január végén 53,7 százalékra ugrott vissza az éves drágulás mértéke, pedig azt hittük, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Tej, sajt, tejföl, joghurt, kefir és túró, ha ezek nem szálltak volna el, sokkal jobban állhatnánk.
A konfliktusok egy része abból származik, hogy az alapanyagok árának esése miatt egyes termékeknél már árcsökkentés lenne indokolt a beszerzők szerint, de a gyártók ezt nem akarják elfogadni.