Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2024. február 12. 04:34 Adat, Élet

Alapvető félreértés, hogy az infláció enyhülése egyenlő az alacsonyabb árszint visszatérésével

Reprezentatív felméréssel ugyan nem tudjuk alátámasztani, inkább csak benyomásunk, hogy az elmúlt időszak enyhébb inflációs adatait a közvélemény jelentős része úgy értelmezi, hogy ezzel visszatértünk egy korábbi, a nagy drágulás előtti korszakhoz. Ez abban az értelemben igaz, hogy ha mindig az elmúlt év azonos időszakához nézzük az árváltozást, akkor ismét egy olyan időszak kezdődött, ahol ezek az értékek már viszonylag alacsonyak. Az azonban óriási tévedés lenne, ha ebből azt a következtetést is levonná valaki, hogy a boltokba visszatértek az alacsonyabb árak.

A G7-nél éppen négy éve, 2020. január végén kezdtük el figyelni 42 élelmiszer árát havi rendszerességgel, mindig ugyanazzal a módszertannal (amely erre a csillagra kattintva olvasható*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe.
), így vannak saját (de semmiképpen sem hivatalos) adataink arra, hogy mi történt a boltokban az elmúlt 48 hónapban.

Ez az időtáv azért lett érdekes, mert kimutatható benne egy első korszak, amikor az árak meglehetősen stabilak voltak, nem mozdultak sem felfelé, sem lefelé, majd következett a nagy inflációs felfutás, utána pedig bizonyos esetekben korrekció (azaz árcsökkenés), és végül egy újabb stabil szint kezdete. Csakhogy ez az újabb stabil szint a legtöbb esetben a korábbinál jóval magasabb.

Hiába tért vissza a 2020-21-es alacsony infláció, az árak egyáltalán nem tértek vissza a korábbi szintre.

Belépve egy élelmiszerboltba csak az érezheti hasonló helyzetben magát most, mint 2020-21-ben, akinek időközben legalább 30-40 százalékkal nőtt az élelmiszerre költhető jövedelme.

Adataink szerint a legjobban talán a pékáruk árváltozása mutatja legjobban a történteket és a következményeket. Az alábbi grafikonon jól kirajzolódik a kezdeti stabilitás, a nagy drágulás, a kismértékű korrekció majd az újabb stabilitás folyamata. A kakaós csiga kilója korábban 1000 forint körül volt stabil, újabban pedig 1700 forint környékére állt be (és mindez természetesen nem mond ellent annak, hogy az infláció mindkét árhoz tartozó időszakban viszonylag alacsony).

Kakaós csiga árcímkéje egy Aldi boltban 2021 márciusában. Fotó: G7

Kakaós csiga árcímkéje egy Aldi boltban 2024 januárjában. Fotó: G7

Hasonlót látunk a tartós élelmiszereknél és a tojásnál is, kivéve azokat a termékeket, amelyeket egy időre a kormány árstoppolt, a cukor-liszt-olaj görbének jól láthatóan van egy egyenes szakasza.

Vizes zsemle árcímkéje egy Aldi boltban 2021 márciusában. Fotó: G7

Vizes zsemle árcímkéje egy Aldi boltban 2024 januárjában. Fotó: G7

A tejtermékeknél ugyanez a helyzet, kivéve a stoppos UHT 2,8-as tejet, a grafikont már csak azért is érdemes böngészni, mert megmutatja, hogy az árstop mennyire eltorzította az adott termék árát a valós piaci viszonyoktól.

Érdekes módon a zöldségek sokkal eklektikusabb képet mutatnak, a szezonalitás okoz némi hullámzást az árakban (bár ezt a modern kiskereskedelem egyébként eléggé ellaposította), de a hullámhegyek az idő haladtával egyre magasabbra törnek.

A gyümölcsöknél szintén kevésbé érhető tetten a jelenség, az alma árát valószínűleg nagyban befolyásolja az adott év terméseredménye, a banán és a narancs azonban megbízhatóan hullámzik felfelé.

A húsok viszont ismét egyértelműen mutatják, hogy mi történt, a pulykamell és a sertéskaraj elszabadult, majd némileg korrigált. Messze kerültünk az 1700 forintos pulykamelltől, az új szint 2600 forinton kezd kialakulni, a sertéskaraj pedig az 1500-as szintről a 2200-asra állt be. A csirkemell árstopja miatti egyenes itt is durván jelzi a piactorzítást.

 

Darált sertéshús árcímkéje egy Aldi boltban 2021 márciusában. Fotó: G7

Darált sertéshús árcímkéje egy Penny boltban 2024 januárjában. Fotó: G7

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Fontos

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Váczi István
2024. július 17. 11:14 Pénz

Miért dönt naponta rekordot az arany ára, ha nincs válság?

Kedden és szerdán is történelmi csúcsot döntött az arany ára, ami az utóbbi évek jó szériájának folytatódása, pedig magasak voltak a kamatok, és éppen közeli válság sem fenyeget.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.