Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.
A csomagolástervezés formai szabályai sokszor ezredmilliméterre kötöttek, ezzel szemben a környezetvédelmet még simán felülírhatja a marketing.
Négyéves a G7 saját fogyasztói kosara, grafikonra tettük a főbb árucsoportok árváltozását, hogy hosszabb távlatból is látható legyen, mi történt.
Az élelmiszerek ára úgy felment Magyarországon, hogy a friss adatok szerint már az uniós átlag 98 százalékán volt tavaly. Megnéztük, hogy a bérek is felzárkóztak-e.
Mivel egy éve extrém drága volt minden, most inkább a két éves, vagyis a nagy inflációs hullám előtti árakat vettük hasonlítási alapul. Nem sok köszönet van ezekben a számokban.
Hosszabb idő után először okozott pozitív meglepetést a kiskerforgalom volumene, bár a bővülés még igen csekély mértékű.
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Visszamentünk 1986-ba, és megnéztük, hogyan vásároltak akkor az emberek, illetve milyen nehézségekkel küszködtek a boltok.
Nagy bevásárlásunk összköltsége március óta minden hónapban csökkent, most azonban újra emelkedett, a nagy inflációs hullám előtthöz képest 40 százalékkal feljebb stabilizálódhatnak az árak.