Nagyon sokat lehet fogni az élelmiszereken, ha a vásárlók tudatosabbak, márpedig a magas infláció miatt egyre inkább azzá válnak.
Tej, sajt, tejföl, joghurt, kefir és túró, ha ezek nem szálltak volna el, sokkal jobban állhatnánk.
Egy angol kutató közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy elszaporodtak azok a tisztán pénzügyi manőverek, amelyek felfelé tolják az élelmiszerárakat.
Egyre több országban kezdik vizsgálni, hogy a termelők és a gyártók mennyire tudják annál is jobban emelni az áraikat, mint amennyivel a költségeik emelkedtek.
A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?
Az olaj és a cukor megy fel leginkább, és decemberben még gyorsulhat a drágulás üteme.
A saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.
Amerikai mintára ezzel próbálkozik a Carrefour boltlánc Franciaországban.
Ha még több termék árát rögzítik, azzal a káros mellékhatásokat is szélesebb körűvé teszik, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ettől az infláció csökkenni fog.
Az élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.