Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A fogyasztási szerkezet jelentős átrendeződésének nevezi, de egyébként nyíltan el is ismeri a kormány azt, hogy a nagy infláció miatt a lakosság jóval kevesebb élelmiszert és azon belül is az olcsóbbakat tudta csak megvenni 2022-ben és 2023-ban – az Agrárminisztérium helyettes államtitkára legalábbis így jellemezte a helyzetet az Agrárszektornak.
Miért fontos ez? Az elmúlt két évben az elszálló árak miatt bekövetkezett az, amire korábban sokkal kisebb esély láttak a piacon: a vásárlók jelentős része kénytelen volt feladni a márkahűségét, másrészt sok esetben az alacsonyabb minőség felé lépett.
Számokban: 2021-ben a lakosság még 41,2 százalékkal több pénzt hagyott a boltokban, mint 2020-ban. Ekkor 4,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz reálértékben is nagyon jelentősen bővült a költés, miközben a volumen is emelkedett, 2,2 százalékkal. A vásárlók ekkor még valamivel több árut vettek, de jóval többet költöttek rá, vagyis a drágább termékek felé mozdultak.
- 2022 óriási fordulatot hozott, a volumen 1,6 százalékkal csökkent, de a 26 százalékos élelmiszer-infláció miatt a reálköltés ennél sokkal jobban, 6,8 százalékkal esett vissza.
- Ráadásul erről az eleve rossz 2022-es alapról 2023-ban jött az igazi zuhanás, míg a volumen 4,6 százalékkal csökkent, a magasan maradó infláció miatt a reálértéken számolt forgalom még innen is 11,4 százalékot esett.
- A lefelé vásárlás trendfordulóját az alábbi grafikonon jelzi egyrészt a negatív tartomány elérése (azaz csökken a volumen és az érték is), illetve a forgalom reálértéken számolva jóval nagyobb mértékben vált negatívvá, mint a volumen.
Mi várható? Felkai Beáta Olga államtitkár az Agrárszektornak azt emelte ki, hogy a volumen 2024 elejétől már elkezdett növekedni – nyilvánvalóan a nagyon alacsony szintre zuhant értékektől mozdulunk most felfelé.
- Az élelemiszeriparban és a kiskereskedelemben az lesz a fontos kérdés, hogy a vevőket vissza lehet-e csábítani a márkás és a nagyobb értékű termékekhez, miután két év alatt sokan leszoktak ezekről.
- Nem jó előjel ehhez, hogy a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy 14 hónap után áprilisban kis mértékben, de újra nőni fog az infláció. Míg márciusban 3,6 százalékos volt az éves szintű drágulás, áprilisra 3,7 százalék a várakozás.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
